Az extra mérföld megtétele
Maurice Goossens, a holland székhelyű World Premix takarmánycég munkatársa 6,5 éve dolgozik és él Kínában. Megjegyzi, hogy a 2020 óta tartó óriási méretnövekedés után a kínai sertéstenyésztők 2023-ban kénytelenek voltak a termelés növelésére és a költségek csökkentésére összpontosítani. A kínai sertéstenyésztők hajlandóak extra mérföldet megtenni, hogy több tudást szerezzenek ennek érdekében. A probléma az, hogy ez a tudás gyakran nem jut el a sertéstelepen dolgozó személyzethez ‒ mondja Goossens. Véleménye szerint a kínai sertéstenyésztés legnagyobb kihívása az elkövetkező években az, hogy a tudás a megfelelő helyre kerüljön. Mindazonáltal az irányítás javul, a tudás pedig növekszik. Goossens szerint „rengeteg Formula-1-es versenyautó van, de nincs elég sofőr.”
A termelés javítása és a költségek csökkentése terén Kínának még sok tennivalója van. Wang szerint az átlagos önköltség jelenleg 2 euró/kg élősúly, mondja Wang. A legjobb gazdaságok önköltségi ára 1,60 €/kg élősúly körül van.
A biológiai biztonság javítása
Az ASP hatása a kínai sertéstenyésztésre lassan eltűnik. Goossens megjegyzi, hogy a múltból levonták a tanulságokat, és a gazdaságokban javult a biológiai biztonság. Ezenkívül fertőzés esetén csak a fertőzött állatokat selejtezik ki. Az üres helyeket aztán süldőkkel töltik fel. Szinte minden nagyvállalatnak van saját laboratóriuma, ahol a sertéseket ASP-vírusra vizsgálják. A termelők ezt a megoldást választják, mivel a kínai hatóságok anyagilag nem kompenzálják a selejtezést.
Wang szerint egy másik fejlemény, hogy a malacelőállítás Kína melegebb régióiba tolódott, ahol az ASP kockázata alacsonyabb. Az ország északi részén, ahol sok takarmányt termesztenek, főként a hizlalás folyik. Wang szerint ez a stratégia meghozta a kívánt hatást.
A termelés növelésének legnagyobb akadálya mégis a betegség okozta nyomás, valamint a hozzáértő személyzet hiánya. A sertések szaporodási és légzőszervi szindrómája (PRRS) vagy a sertések járványos hasmenése (PED) példák a Kínában nagy számban előforduló kórokozókra, amelyek a termelés csökkenéséhez vezettek, mondják a bennfentesek. Ezért az ASP távol tartására irányuló biológiai biztonsági fejlesztések nem mindig vezettek lényegesen jobb állategészségügyi helyzethez a sertéstelepeken.
A sertéságazat további fejlesztése
Kína adja a világ sertéstenyésztésének felét: az USDA szerint ez évente 56,7 millió tonna. Hogy ez pontosan hogyan oszlik meg a gazdaságok között, az egyelőre csak becslés, de feltételezhető, hogy a kínai integrátorok közül a top 20 a teljes sertésmennyiség mintegy negyedét állítja elő. Egy nagyobb, szerényebb méretű gazdaságokból álló csoport a sertések további 25%-át állítja elő. A többi a még kisebb, 100-1000 kocát tartó gazdaságokból és a legfeljebb tíz kocát tartó háztáji vállalkozásokból származik. Az utóbbi csoport gyakran a helyi piacokon értékesíti a sertéshúst.
Nem számít, milyen felállást választanak, minden termelési stratégiának megvannak a maga előnyei és hátrányai. Az önköltséget csökkenteni kell, különösen a tőkeigényes gazdaságok esetében. Jelenleg mindenki pénzt keres Kínában – mondja Goossens. A piacok és a jogszabályok azonban bármikor változhatnak. Azt mondja: „Kínában a sertéságazatra is nyomás nehezedik az antibiotikum-használat csökkentése érdekében.” Egy ilyen intézkedés eleve nem könnyíti meg a sertéstartást a nagy betegségnyomással küzdő nagyvállalatoknál.
forrás: Tönnies/Pigprogress
A jövő fényesnek tűnik
Mindazonáltal az egy kocára jutó termelés várhatóan növekedni fog Kínában. Ezért nem valószínű, hogy az ország ismét visszatérne a sertéshús és a melléktermékek importjának 2020-as szintjére ‒ mondja Wang. A kínai sertéstenyésztési ágazatnak a kormányzat is minden lehetőséget megad a fejlődésre. Goossens meg van győződve arról, hogy ez a tendencia folytatódni fog.
Tegyük hozzá, hogy Kína még mindig számos erős eszközzel rendelkezik. Elvileg minden adott a jó eredmények eléréséhez, beleértve a genetikát is. A Topigs Norsvin például helyi partnerekkel két, egyenként 1200 kocát számláló magvállalatot épített. A Topigs Norsvin és a Muyuan Foods által közösen épített farmot 2025 közepén fogják betelepíteni. És számtalan hasonló projekt van még.
Végül, de nem utolsósorban ‒ a kínaiak sertéshús iránti étvágya nem csökkent. Kína még mindig szereti a sertéshúst, és a kereslet hajtja az iparágat.
