Az egyetem „Fejlett Technológiák és Piezotechnika Intézete” (Institute for Advanced Technologies and Piezotechnics) mérnökei indították útjára a projekt, mely a legmodernebb mesterséges intelligenciát, robotikát és mezőgazdasági tudományt ötvözi a precíziós gazdálkodás hatékony megoldásainak megalkotása érdekében. A szakértők szerint ezen technológiák bevezetése lenyűgöző eredményeket hozhat: akár 20%-kal növelheti a terméshozamokat, 5%-kal csökkentheti a műtrágya felhasználását és 50%-kal csökkentheti a hozamingadozásokat. Ez különösen fontos a magas kockázatú gazdálkodási feltételekkel rendelkező régiókban, mint például Dél-Oroszország.
A legfontosabb újítás a drónrajok autonóm vezérlőrendszerének fejlesztése.
Ez a megközelítés jelentősen csökkenti a működési költségeket és javítja a mezőgazdasági monitoring hatékonyságát. A laboratórium a legmodernebb technológiával van felszerelve, beleértve a növényvédő permetezésre specializálódott drónokat, a terepfigyelő számítógépes látórendszereket és a mobil vezérlőállomásokat. Különös figyelmet fordítanak a multispektrális és infravörös képek elemzésére szolgáló intelligens algoritmusok fejlesztésére, amelyek lehetővé teszik a növény- és talajviszonyok pontos felmérését.
– jegyzi meg Tatjana Minkina professzor, az SFedU Intelligens Agroökoszisztéma Laboratóriumának vezetője. A projektet Oroszország nemzeti „Pilóta nélküli légijármű-rendszerek” projektje keretében valósítják meg, és összhangban van az ország tudományos és technológiai fejlesztésének prioritási irányaival. A technológia kezdeti próbáit Kabard- és Balkárföld mezőgazdasági területein végzik majd, partnerségben a egy mezőgazdasági célú pilóta nélküli rendszerek fejlesztőjével.
A mezőgazdasági hatékonyság és fenntarthatóság új szintje
– hangsúlyozza Lescsev-Romanenko. A projekt keretében akár 100 hektáros mezőgazdasági területeket is megfigyelhetnek fejlett érzékelő képességekkel felszerelt autonóm drónrajok segítségével. A rendszer 3D nyomtatási és digitális modellezési technológiákat, valamint automatizált elemző rendszereket használ a gyűjtött adatok feldolgozására. A kutatócsoport együttműködik az ipari partnerekkel a kifejlesztett technológiák gyakorlati alkalmazásának biztosítása érdekében. A laboratórium kutatóintézetként és oktatási platformként is szolgál, ahol a hallgatók gyakorlati készségeket fejleszthetnek a mezőgazdasági alkalmazásokhoz használt autonóm pilóta nélküli légijármű-rendszerek programozásában és üzemeltetésében.
