A K&H Bank 10. alkalommal hirdette meg a „K&H a fenntartható agráriumért” ösztöndíjpályázatát és tartotta meg díjátadóját. A pályázat célja, hogy támogassa azokat a fiatalokat, akik a fenntartható agrárium kihívásaira keresik a megoldásokat.
A nyertesek és a jövő
A díjátadón a nyertes hallgatók röviden bemutatták kutatási témáikat. Az ötletek között szerepelt a műanyag kávékapszulák újrahasznosítása, a mezőgazdasági anyagok fermentálhatóságának vizsgálata, a szennyvízből történő tápanyag-visszanyerés, a talajművelő eszközök optimalizálása, a pollenek tisztításának elemzése, a fermentált takarmányok hatásainak vizsgálata, a tojótyúkok magatartásának elemzése, valamint a szerves trágyák felhasználása.
A K&H Bank elkötelezett a fenntartható agrárium támogatása mellett, és bízik benne, hogy a pályázat hozzájárul a jövő agrárszakembereinek képzéséhez. A díjazott hallgatók kutatásai és ötletei remélhetőleg hozzájárulnak majd a fenntartható mezőgazdaság fejlődéséhez.
A K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat nyertesei kategóriánként
Fotó: Freepik
Alapképzés kategória
1. Helyezett: Pintér Georgina (Széchenyi István Egyetem, Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar)
Mezőgazdasági anyagok fermentálhatóságának összehasonlítása.
„Munkánk során olyan probiotikus tulajdonságú takarmányokat hoztunk létre, amelyek több problémát hivatottak megoldani. Egyrészt a különböző mezőgazdasági folyamatok során keletkező melléktermékeket valamilyen fenntartható módon szerettük volna visszaforgatni a gazdálkodásba, másrészt pedig a keresztrezisztencia kialakulását szerettük volna megelőzni ezekkel a probiotikus tulajdonságú takarmányokkal, hogy ellenállóbbak legyenek a haszonállataink a különböző patogén mikroorganizmusokkal szemben.”
„Pályázatom elsősorban a műanyag kávékapszulák reológiai vizsgálatát végző mechanikai újrahasznosításával foglalkozott a fenntarthatóság jegyében.”
Mesterképzés kategória
1. Helyezett: Madács Ágnes (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vegyész- és Biomérnöki Kar)
Oldószerekkel tisztított pollenek összehasonlító vizsgálata közeli- és közép infravörös spektroszkópiával.
„A munkám célja az volt, hogy a virágpor legkülső burkának, a sporo pollenjének a tisztítási folyamatát infravörös spektroszkópiával nyomon követhessük. Ez azért jó, mert ez a burok használható például hatóanyagok kapszulázására, amelyeknek így az emberi szervezetben a bio hasznosulása sokkal jobb, és az infravörös spektroszkópia egy gyors roncsolásmentes technológiaként támogathatja az ipart abban, hogy ezt tényleglegesen tudják használni, és így a méhészetet is tudjuk támogatni.”
2. Helyezett: Szabó Bence (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar)
A talajművelő szerszám geometriájának automatikus optimalizálása, diszkrét elemes módszer (DEM) és genetikus algoritmus (GA) alkalmazásával.
„Kutatásom lényege, hogy mivel a mechanikai talajművelés hatalmas területeket érint, ezért kis hatásfok növekedés is nagyon nagy energiaspórolást eredményezhet, és azzal, hogy a geometriáját a talajművelő szerszámoknak optimalizálom, azt remélem, hogy ilyen módon a jövőben több energiát tudunk megtakarítani, és megfelelő minőségben tudjuk megművelni a talajainkat.”
3. Helyezett: Nagy Kristóf Bence (Pannon Egyetem, Mérnöki Kar)
Nitrogén (N) és foszfor (P) visszanyerés szennyvízből.
„Dolgozatomban a fenntartható fejlődésnek egy fontos szempontja, hogy megújuló energiaforrásokat és megújuló anyagforrásokat használjunk föl, és ennek egy tökéletes pontja lenne a szennyvíznek az újrafelhasználása, ugyanis nagy mennyiségű nitrogén és foszforforrásokat tartalmaz. A kutatások során elektrokémiai úton képesek voltunk a nitrogénforrás nagy részének stabilizálására, valamint a foszforforrás több mint 80%-ának szilárd módon való visszanyerésére.”
PhD kategória
1. Helyezett: Tóth Florence Alexandra (Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar)
Szerves anyag alapú tápanyagpótló készítmények fejlesztése és hatásainak vizsgálata modern és szabadföldi körülmények között.
„A munkám során arra törekszem, hogy az agrárium kihívásait több aspektusból is tudjuk kezelni. Ilyen például a hulladékból termékkoncepció, ugyanis baromfitrágya alapanyagot használva készítünk olyan termékeket, amik aztán a talajba visszakerülve tápanyagpótlásra alkalmasak. Emellett olyan adalékanyagokat is teszünk a készítményeinkbe, melyek segítik a talajok vízgazdálkodását, és segítik a talajéletet ezáltal, és a gyökérzónában megtartják a nedvességet, és megtartják a tápanyagot, ezzel is elősegítve azt, hogy ilyen aszályos körülmények között és romló talajtulajdonságok mellett megfelelően tudjuk termelni.”
2. Helyezett: Pető Lilla (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola)
Eltérő genotípus tojótyúkok magatartásvizsgálata nem ketreces tartásban, az étkezési tojástermelés hatékonyságának és fenntarthatóságának javítása céljából.
„Az én kutatási témám eléggé egyedi, ugyanis ez egy magatartásvizsgálat volt, amiben három különböző genotípusú tojótyúknak a viselkedésmintázatait hasonlítottuk össze. A fő cél ennek a kutatásnak, a Phd munkámnak, hogy megválaszoljuk, hogy mi is várható az európai tojástermelés szempontjából, és mi lesz a jövője az európai tojástermelésnek?”
3. Helyezett: Bana Bernadett (Széchenyi István Egyetem, Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar)
Fermentált melléktermékeket etetésének tapasztalatai kérődző állatok esetén.
„Dolgozatomban megállapítottuk, hogy a fermentált melléktermékek javítják a tápláló anyagoknak az emészthetőségét, ezáltal támogatják a termelést, nő a tejtermelés, az állatok növekedési ereje, illetve a hús minősége is javul. Eddigi vizsgálataink azt mutatják, hogy a takarmányozási költségek is csökkennek, és így valójában fenntartható is és gazdaságos is a melléktermékeknek a fermentálása.”
A Hitelprogram célja a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások (KKV-k) termelékenységének és hozzáadott értékének növelése a technológiai és szervezeti megújítás támogatásán keresztül.
A Junibor Egyesület idei közgyűlésén új elnökségnek szavazott bizalmat. A közel 20 éves egyesület hatodik elnöke Koch Pálma lett.
Magazin ajánló:
Kertészet és Szőlészet
A Kertészet és Szőlészet első megjelenése, 1951 óta a kertész szakma mértékadó lapja. Többszöri arculatváltást követően ma már havonta 68 oldalon jelenik meg, az árutermelő kertészek számára a gyakorlatban hasznosítható nélkülözhetetlen információkkal.
A Magyar Mezőgazdaság a hazai lappiacon az egyetlen, hetente megjelenő, az agrárgazdaság egészét átfogó szaklap. Létjogosultságát csaknem 78 éves múltja és az bizonyítja, hogy példányszámának közel 80 százaléka előfizetés útján jut el az olvasókhoz.
Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
Feltétlenül szükséges sütik
A feltétlenül szükséges sütiket mindig engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.
Amennyiben ez a süti nem kerül engedélyezésre, akkor nem tudjuk elmenteni a kiválasztott beállításokat, ami azt eredményezi, hogy minden egyes látogatás alkalmával ismételten el kell végezni a sütik engedélyezésének műveletét.
