Magyarországon 50 éve nem volt ilyen eset
Magyarország Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatala (Nébih) szerint a száj- és körömfájás első esetét egy 1400 állatot számláló szarvasmarha-tenyészetben fedezték fel a szlovák határ közelében. Ez az első ilyen eset Magyarországon több mint 50 év után.
Milyen hatása lehet a tilalomnak?
A tilalom ennek ellenére sajnos komoly gazdasági következményekkel járhat Magyarország és Szlovákia hús- és tejtermékexportjára nézve. Az Egyesült Királyság statisztikái szerint 2024-ben több mint 1800 tonna friss és fagyasztott sertéshúst, 48 tonna szalonnát, 722 tonna kolbászt és 264 tonna feldolgozott sonkát importált Magyarországról. Emellett több mint 1500 tonna sajtot, 13 tonna tejport és 203 tonna savót is behoztak.
A brit Nemzeti Sertésszövetség (NPA) vezető tanácsadója, Tom Haynes szerint a magyarországi eset rávilágít arra, hogy szükség van a brit határbiztonsági és járványvédelmi intézkedések szigorítására. „Egy olyan nulla toleranciás politikára van szükségünk, amely megakadályozza a fertőzött sertéshús illegális behozatalát, és megfelelő forrásokat biztosít az ellenőrző hatóságok számára” – mondta Haynes. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a 2001-es száj- és körömfájás járvány mai árfolyamon 14,7 milliárd fontba került a brit gazdaságnak.
Mennyire súlyos a száj- és körömfájás?
A száj- és körömfájás rendkívül fertőző vírusos betegség, amely főként szarvasmarhákat, juhokat, sertéseket és más hasított körmű állatokat érint. A betegség tünetei közé tartozik a láz, a levertség, a sántaság, valamint a hólyagos elváltozások megjelenése a lábakon, a szájon és a nyelven. Bár emberre nem jelent veszélyt, a járvány komoly gazdasági károkat okozhat az állattenyésztésben és a nemzetközi kereskedelemben.
A brit hatóságok szigorú ellenőrzéseket vezetnek be
Az elmúlt hetekben a brit hatóságok vizsgálatot indítottak, miután kiderült, hogy a betegség miatt januárban betiltott németországi hús- és tejtermékek közül több is átjutott az ország határain. Egyes szakértők szerint a brit kormány importellenőrzési rendszere, az IPAFFs nem volt megfelelően frissítve, ezért az illegális termékek hat napon át akadálytalanul bejuthattak az Egyesült Királyságba.
A brit Környezetvédelmi, Élelmezési és Vidékügyi Minisztérium cáfolta a hibás rendszerről szóló állításokat, és hangsúlyozta, hogy azonnali korlátozásokat vezettek be Németországból származó állati termékekre.
Az Egyesült Királyság új importtilalma jelentős hatással lehet a magyar és szlovák hús- és tejtermékpiacra. A brit kormány álláspontja szerint ezek az intézkedések elengedhetetlenek az ország mezőgazdasági szektorának védelme érdekében, különösen a 2001-es járvány következményeinek ismeretében. Az állattartóknak és hatóságoknak fokozott éberségre és szigorú járványvédelmi intézkedésekre van szükségük, hogy megakadályozzák a betegség további terjedését.
