Magyarország és a madárinfluenza
Magyarország az egyik legnagyobb baromfitenyésztő ország az EU-ban, és az elmúlt években többször is komoly veszteségeket szenvedett el a madárinfluenza-járványok miatt. 2022-ben és 2023-ban számos magyarországi telepen kellett több százezer szárnyast leölni a vírus terjedésének megakadályozása érdekében. Az ilyen járványok súlyos károkat okoznak a gazdáknak, és veszélyeztetik az ország baromfiiparának versenyképességét.
A nemzetközi kereskedelemben ugyanis sok ország nem fogadja el a vakcinázott állatokból származó termékeket, így a magyar baromfiipar exportja is veszélybe kerülhet, ha a vakcinázás széles körben elterjed.
Gazdasági és kereskedelmi kihívások
A vakcinázás bevezetésének egyik legnagyobb akadálya a nemzetközi kereskedelemre gyakorolt hatás. Bár az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) szerint a vakcinázás nem jelent automatikusan kereskedelmi akadályt, sok ország mégis saját hatáskörben korlátozásokat vezet be a vakcinázott állatokból származó termékekre.
Milyen lehetőségek állnak rendelkezésre?
A szakértők szerint a madárinfluenza elleni védekezésben a vakcinázás mellett a szigorú biológiai biztonsági intézkedések is kulcsszerepet játszanak. A gazdálkodók számára elengedhetetlen a megfelelő higiéniai előírások betartása, a vadmadarakkal való érintkezés csökkentése és a rendszeres állatorvosi ellenőrzés.
Egyes vakcinák már rendelkeznek EU-s engedéllyel, azonban a brit jelentés szerint ezek sem biztosítanak teljes körű megoldást.
A jövő kilátásai
A kérdés továbbra is nyitott: vajon a vakcinázás lesz a megoldás a madárinfluenza járványok ellen, vagy továbbra is a szigorú biológiai biztonsági intézkedések jelentik a legjobb védelmet? Egy biztos: a baromfiágazat jövője szempontjából kiemelten fontos, hogy a döntéshozók és az ágazati szereplők közösen találjanak fenntartható megoldást erre a kihívásra.
