A kiskérődzők pestise Európában eleinte Görögországban, majd Romániában jelent meg, mígnem ez év január legvégén hazánkban Zala vármegyében ütötte fel a fejét a vírus két állományban, élőállat-szállítmányok útján. Jó hír, hogy azóta nem volt újabb eset, így április 2-tól a területi korlátozásokat feloldották, és újra érvénybe van az ország mentes státusza.

A ragadós száj- és körömfájás kapcsán ismertette, a szarvasmarhák a legérzékenyebbek a betegségre, míg a sertések ürítik a legintenzívebben a vírust. A betegség hazánkban Kisbajcson jelent meg először, majd Levélen újabb kitörést lokalizáltak, április legelején pedig Dunakiliti és Darnózseli egy-egy szarvasmarhatartó telepén jelentették a vírus megjelenését. Nemes Imre kihangsúlyozta, hogy

A rendelkezésre álló szakirodalmi adatok szerint a ragadós száj- és körömfájás vadfajokban csak nagyon enyhe és átmeneti, vagy semmilyen tünetet nem mutat. Korábban Angliában szarvasfajokkal, Japánban vaddisznóval végeztek fertőzési kísérleteket, és egyedül az őznél tapasztaltak a szakemberek súlyos, akár elhullásra vezető megbetegedést kísérleti körülmények között, ellenben a vaddisznók tüneteket alig mutattak.

Az említett japán fertőzési kísérletben ki tudták mutatni, hogy a vaddisznók képesek a fertőzést továbbadni, így betegségterjesztő szerepük teljesen bizonyosan nem zárható ki. Ugyanakkor a vírusürítésük olyan rövid – csupán 1-3 nap a fertőzést követően –, hogy a fertőzött területen elrendelt vadászati tilalom (zavarásmentesség) és a háziállat-állományok fokozott védelme megfelelően csökkenti a haszonállatok fertőzési kockázatát.