Készülni kell a védekezésre
A Kecskemét melletti Gerőmajorban mínusz 8 °C volt kedd hajnalra, amire Müller Jenő 30 éves tapasztalata szerint még nem volt példa.
Almában működött a nyolc szélgép, amit tavaly év végén állítottak föl, és azokkal mínusz 3,5 °C-ig sikerült melegíteni a levegőt. Az elsődleges virágok elfagytak, viszont a megkésett virágokból és bimbókból egy kevés termésre lehet számítani. Az intenzív cseresznyében gázkályhákkal fűtöttek, de a szél elfújta a meleget a területről. A fák több mint két méteres magasságáig nincs élő virág. A másik, borbási ültetvényében szilva és idős meggyültetvény áll lazább, homokos talajon. Ott mínusz 9 °C volt, a Jojo szilva teljes fagykárt szenvedett.
Kérdés, hogy marad-e annyi termés, amit érdemes leszedni. A 40 hektár alma felére sikerült szélgépeket telepíteni, a jövőben a terület másik felére is be kell ruházni. Ezeket a gépeket nem ilyen nagy hidegre tervezik, a „szokásos” faggyal megbirkóztak volna. Cseresznyében pedig a fóliatakarás lesz a megoldás, már beadta erre a pályázatot. Ennek hektáronként 20 millió forint az ára, amire támogatást lehet kapni, és a cseresznye élettartama alatt ennyi belefér a költségekbe. A jó árut mindig el lehet adni, ha nem itthon, akkor a nagyobb fizetőképes keresletű piacokon, Bécsben vagy Prágában, összegzett Müller Jenő.
Teljes fagykár a déli tájakon
A szatymazi őszibarack-termőtájon gyakorlatilag teljes fagykár következett be, tudtuk meg Gyuris Mihálytól, a termesztőket összefogó szövetség elnökétől. A termőhely nagy részén mínusz 7-9 °C volt, ott még kóstoló sem maradt a fákon, fogalmazott. Az ő metszési bemutatóknak is helyet adó ültetvénye valamivel védettebb a közeli halastónak és bányatónak köszönhetően. Két nagy teljesítményű szélgéppel és fűtéssel is védekezett, ennek ellenére az elvirágzott fajtákról nem fog termést szedni, az már látható.
Fotó: Horváth Csilla
A kollégák védekeztek a környéken, fűtöttek, öntöztek, járatták a szélgépeket vagy a mobil fagyvédő berendezéseket, de ezzel az erős szállított faggyal nem tudtak megbirkózni. Nem volt segítségükre a termőhelyre megrendelt meteorológiai előrejelzés sem, mert az maximum 3 °C-os fagyot jósolt, amiből mínusz 9 °C is lett.
A tolnai kajszisok és más gyümölcsösök is súlyos kárt szenvedtek. Ezt a körzetet jó termőhelynek tartjuk, melegebb és kevésbé fagyveszélyes, mint az Alföld vagy az ország keleti, északkeleti termőterületei. Bakó Attila györei ültetvényeiben csak némi szilvára számít. Náluk ugyan „csak” mínusz 3 és mínusz 4,5 °C volt, viszont 12 órán keresztül, és minden gyümölcs túl volt a virágzáson, a kajszi már kisujjköröm méretű volt. A védekezést nehezítette, hogy 60-70 km/órás széllel érkezett a hideg, és csak akkor lehetett elkezdeni fűteni és szélgépet használni, amikor elállt a szél. Ráadásul nagyon száraz volt a levegő, az átlagos 50-70% éjszakai páratartalom helyett csak 25-30%.
