Az Agrárminisztérium közreműködésével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) közötti együttműködés keretében 2024 végén kérdőíves felmérést végeztünk az Agrárminisztérium fenntartásában működő agrárszakképző iskolák végzős tanulói körében. Eredményeink átfogó képet adnak arról, hogyan látják saját felkészültségüket, elhelyezkedési lehetőségeiket azok a diákok, akik hamarosan belépnek a munkaerőpiacra.

A 2024-es tanulói pályapreferencia-felmérés eredményei

Felmérésünk egyik központi kérdése volt, hogy a diákok mennyire érezték hasznosnak az elméleti és gyakorlati képzést tudásuk és készségeik fejlesztése terén. Egy 1-től 5-ig terjedő skálán kellett értékelniük, hogy a szakképzésben eltöltött tanulmányaik mennyire járultak hozzá készségfejlődésükhöz. A diákok válaszai biztatóak: minden kiemelt készség legalább 3,5-ös vagy annál magasabb átlagpontszámot kapott. A legtöbben az önálló munkavégzést emelték ki, amit átlagosan 4-esre értékeltek. Ezt követte az alkalmazkodóképesség, a munkabírás és a kitartás (átlagosan 3,9 pont), valamint az együttműködés és kreativitás (3,8 pont). A legalacsonyabb pontszámokat – bár még így is közepesnél jobbat – a munkaszervezési, időbeosztási és problémamegoldási készségek kapták, ami arra utal, hogy ezeken a területeken érdemes lehet erősíteni a képzést a jövőben.

A diákok több mint fele (56,2%) számít változatos feladatokra a választott szakmájában, és majdnem ugyanennyien (55,6%) érzik úgy, hogy ez a pálya lehetőséget ad arra, hogy képességeiket, tehetségüket kibontakoztathassák. Csaknem minden második diák (46,7%) bízik abban, hogy a tanult szakmában való elhelyezkedést követően folyamatosan új dolgokat tanulhat majd. Ezzel szemben a végzősök csupán 38 százaléka biztos abban, hogy sikerül is elhelyezkednie a munkaerőpiacon saját szakmájában. Még kevesebben (34,9%) számítanak arra, hogy munkájuk során a legmodernebb eszközökkel dolgozhatnak. A jó fizetésbe vetett remények motiváló ereje viszonylag alacsony, hiszen a diákok csupán harmada jelölte meg válaszai között ezt a szempontot. A válaszadók többsége inkább alkalmazottként vállalna munkát, minden harmadik diák azonban saját vállalkozást indítana, vagy a családi gazdaságot vinné tovább. Ők azok, akik inkább remélik azt, hogy munkájukban saját maguk urai lehetnek majd.

A diákok közel fele (47%) a tanult szakmájában szeretne elhelyezkedni, ami egy pozitív tendenciát mutat a korábbi évek hasonló felméréseihez képest: 2020-ban még csak minden harmadik tanuló (33%), 2021-ben 40,7 százalék, 2022-ben pedig 42 százalék vélekedett így. Ugyanakkor nőtt azoknak az aránya is, akik nem a saját szakterületükön képzelik el a jövőjüket. Míg 2020-ban ez az arány még csak 9,7 százalék volt, addig 2024-re már 22 százalékra emelkedett. Ez is azt mutatja, hogy a diákok nyitottak a pályaelhagyásra, ha máshol jobb lehetőségeket látnak.

A válaszokból kirajzolódik, hogy az agrár- és élelmiszeripari területen történő pályaválasztás megerősítéséhez nemcsak a képzés tartalmának, hanem az ágazat vonzerejének növelésére is szükség van.

Ez különösen fontos annak fényében, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar munkaerőpiaca jelentősen átalakuláson megy keresztül, az automatizálás és digitalizáció térnyerésével egyre nagyobb szükség lesz a magasan képzett, megbízható technológiai tudással rendelkező szakemberekre. A modern mezőgazdasági gépek és berendezések kezelése, karbantartása, valamint az adatvezérelt munkafolyamatok irányítása olyan új kompetenciákat igényel, amelyekre a szakképzésnek is reagálnia kell. Ez a fajta innovatív, tudásalapú megközelítés rövid és középtávon is vonzóbbá teheti a fiatalok számára az agrárszakképzést és az ágazatban való munkavállalást.

Szerző: Király-Gál Karola

Agrárközgazdasági Intézet

Eötvös Lóránd Tudományegyetem

Társadalomtudományi Kar

Szociológia Doktori Iskola