Dr. Pénzes Éva, a Magyar Talajvédelmi Baktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetségének elnöke segít megérteni a piac működését, és gyakorlati tanácsokat ad a gazdáknak.

Hogyan jellemezné a magyar talajbaktériumok jelenlegi piacát?

Az elmúlt években a magyar talajoltó baktériumok piaca jelentős fejlődésen ment keresztül, különösen az intenzív edukációnak köszönhetően. A gazdák egyre inkább felismerik a talajélet serkentésének fontosságát és a mikrobiológiai készítmények előnyeit, így egyre nagyobb területen alkalmazzák a talajoltást és a tarlóbontást. Az Agro-ökológiai Program (AÖP) támogatási rendszere jelentősen hozzájárult a növekedéshez: 2023-ban 1,23 millió hektáron használták ezeket a technológiákat, míg 2024-ben ez a terület 1,02 millió hektárra csökkent.

Ennek több oka is lehet, például a vízvédelmi sávokra vonatkozó szabályozás, amely kisebb területeken megnehezítette a mikrobiológiai készítmények használatát, valamint az egyszerűbb feltételeket kínáló alternatívák, mint a karbamid műtrágya környezetbarát alkalmazása, amely 2023-ban a 0,97 millió hektárról 2024-ben 1,094 millió hektárra nőtt.

Idén a vízvédelmi előírások változásának köszönhetően várhatóan ismét népszerűbbé válhat a mikrobiológiai készítmények alkalmazása, hiszen jelenleg a termésnövelő anyagok kijuttatása a folyók partjától mért 5 méteren és az állóvizek partjától mért 20 méteren belül tilos, míg korábban ez a korlátozás egységesen 50 méter volt. A környező országokban a mikrobiológiai termékek felhasználása még nem érte el a hazai szintet, becslések szerint a gazdálkodók körülbelül 2 százaléka használ talajoltó baktériumokat, míg Magyarországon ez az arány 12-15 százalék.

Az érdeklődés azonban növekszik, hiszen Európa-szerte egyre többen tapasztalják a talajélet romlását. Franciaország különösen kiemelkedik a talajvédelemben, ott már elkészült az ország talajatlasza, amelyet rendszeresen frissítenek, valamint egy mikrobiális atlasz is megjelent, amely részletesen feltérképezi a talaj mikroorganizmusainak összetételét.

Melyek a legjelentősebb hajtóerők a piac növekedése mögött?

A piacbővülésben meghatározó szerepet játszanak az aktuális jogszabályok, amelyek egyre inkább előtérbe helyezik a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokat. Folyamatosan nő a gazdák igénye olyan technológiák iránt, amelyek segítik a talajélet fenntartását és javítását, hiszen a termőtalaj állapota közvetlen hatással van a hozamokra és a gazdaságosságra. Ezt a folyamatot erősíti az egyre tudatosabb környezetvédelmi szemlélet, amely ösztönzi a mikrobiológiai megoldások elterjedését.

A támogatási rendszerek szintén kulcsfontosságú tényezők, hiszen pénzügyi ösztönzőkkel segíthetik a gazdálkodókat abban, hogy modern, talajkímélő technológiákat alkalmazzanak. Az Agro-ökológiai Program (AÖP) tudatosan olyan gyakorlatokat ösztönöz, amelyek elősegítik a talajvédelmet, és külön örvendetes, hogy a mikrobiológiai készítmények is támogatást kapnak ezen a területen. Ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy a karbamid alkalmazása némileg kilóg a sorból, mint agroökológiai elem.

A gazdálkodók egyre inkább felismerik, hogy a talajélet megőrzése nem csupán az edukáció révén válik egyértelművé számukra, hanem a gyakorlati tapasztalatok is alátámasztják annak jelentőségét. A talajvédelem komplex megközelítést igényel: a baktériumos talajoltás és tarlóbontás mellett elengedhetetlen a kíméletes talajművelés, az okszerű műtrágyázás és vegyszerhasználat, valamint a helyesen kialakított vetésforgó. A környezettudatos gazdálkodás pedig már nem csupán egy elméleti fogalom, hanem valódi hatással van az emberi egészségre és a jövő generációinak élelmezési lehetőségeire.

Melyek a legnépszerűbb vagy legkeresettebb talajbaktérium-terméktípusok Magyarországon?

A legnépszerűbb talajvédelmi baktériumtermékek három fő kategóriába sorolhatók. Az első csoportba tartoznak a talajoltó baktériumkészítmények, amelyeket a vetéssel egy menetben lehet kijuttatni, és már a csírázó mag fejlődését támogatják. Ezek a készítmények több baktériumtörzset tartalmaznak, segítik a tápanyagfelvételt, serkentik a gyökérnövekedést, védik a növényeket a kórokozóktól és javítják a talajszerkezetet.

A második kategóriát a tarlóbontó termékek alkotják, amelyek segítik a szármaradványok lebontását. Az elszegényedett talajokban alacsony a természetes mikrobák száma, ezért szükséges mikrobiológiai készítmények alkalmazása a szárbontás során. Ezek a készítmények olyan baktériumtörzseket tartalmaznak, amelyek celluláz, xilanáz és más bontóenzimeket termelnek, ezzel elindítva a lebontási folyamatot. A növényi maradványok jelentős mennyiségű tápanyagot őriznek, amelyet megfelelő lebontási folyamat révén vissza lehet juttatni a talajba.

A harmadik csoport az oltott vetőmagoké, amelyek egyre népszerűbbek, és az utóbbi időben számos fejlesztés történt ezen a területen. A szakmai álláspont szerint a talajoltás élénkíti a talajéletet, és kutatások igazolták, hogy a talajban a növény igényei szerint szaporodnak a hasznos mikroorganizmusok. Ugyanakkor a vetőmagokra felvitt mikrobatörzsek is támogatják az induló, csírázó növényt. Általában 1-3 mikroorganizmust visznek fel a magokra, míg a talajoltó készítmények legalább 4-5 baktériumtörzset tartalmaznak.