Az országban számos helyen veszik fel a küzdelmet ellene az erdész és növényvédelmi szakemberek az élő- és termőhelyek védelmében. Tavaly nyáron a Csákberény községhatárban található bálványfafolt eltávolítását kezdte meg a Vérteserdő Zrt. Dél-Vértesi Erdészeti Igazgatósága.
A köznyelvben emiatt tévesen ecetfának is nevezik. A hasonlóság annyira megtévesztheti az embereket, hogy előfordulhat, bálványfát nevelnek az udvarukban, kertjükben a valódi ecetfa helyett.
ezáltal csökkenti az adott terület biológiai sokféleségét és károsítja az ökoszisztémák egyensúlyát. Sűrűn nő, ezzel árnyékolja a többi növényt, és olyan anyagcsere-termékeket bocsát ki, amelyek gátolják a közeli növények életfolyamatait és megnehezíti a természetes megújulást (allelopátia).
A fa mélyre hatoló gyökérzete károsíthatja az épületeket, az utak alatti csöveket és egyéb infrastruktúrát. Virágpora allergén reakciókat vált ki az erre érzékenyeknél. A bálványfa inváziója tetemes gazdasági károkat okozhat azáltal is, hogy rontja a mezőgazdasági termelés hatékonyságát, vagy növeli az erdőgazdálkodási költségeket. Különösen veszélyes a védett területekre, ahol a természetes növényzet megóvása kiemelt fontosságú.
A bálványfa kivágás után a gyökeréből újra kihajt, nagy mennyiségű magot termel, amelyek hosszú ideig életképesek maradnak, a szél pedig kilométerekre elviszi őket. Számos környezeti hatással szemben ellenálló, például jól viseli a szárazságot és a szennyezéseket, ezért az ellene való védekezés összetett feladat, többféle módszer kombinációját igényli.
Ennek a hatása gyorsabb, de a kezelést többször indokolt elvégezni, így a környezeti terhelés nagyobb, mint a mechanikai irtáskor.
A csákberényi bálványfafoltnál a mechanikus és a vegyszeres védekezés együttesét alkalmazzák a Dél-Vértesi Erdészeti Igazgatósága munkatársai. Első lépésként tavaly nyáron kivágták a termőfákat. Majd ősz elején megkezdték a vegyszeres, egyedi védekezést. A hatóanyagot a vékonyabb sarjhajtások és a levelek esetében ecseteléssel, míg a vastagabb törzseknél, tuskóknál befecskendezéssel juttatták be. Ezután 3-4 évig szisztematikusan folytatják a fertőzött terület kezelését annak érdekében, hogy teljesen felszámolják a fertőzési gócpontot.
Gulyás Gábor, Boglári Zoltán
Fotók: Dél-Vértesi Erdészeti Igazgatósága