A nemzetközi helyzet fokozódik, a területalapú támogatások elvonása után a brüsszeli vezetés újabb indítványa Ukrajna felvétele gyorsított eljárás keretében az Európai Unió tagjai közé – kezdte a ma reggeli, Agrárminisztériumban tartott sajtótájékoztatót Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója. A magyar kormány Voks 2025 címen véleménynyilvánító szavazást kezdeményez Ukrajna EU-s tagságáról. A szavazólapok május 22-ig kell, hogy megérkezzenek, a válaszra pedig július 22-ig lesz lehetőség.
Gazdatüntetés Brüsszelben
Papp Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke kihangsúlyozta, jelenleg a hazai 5 millió hektáros agrárterület után 49 különböző jogcímen lehet támogatást igényelni a közel 162 000 gazdálkodónak, amely évente nagyságrendileg 500 milliárd forint kifizetést nyújt számukra. Az agrártámogatások gerincét nyújtó pályázatok forrását veszélyezteti Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz.
Ez nem csak a magyarországi, hanem az EU minden tagállamában élő gazdálkodót nehéz helyzetbe hozhat. A támogatások jelentős részét, a fejlesztési-, beruházási- és nem utolsó sorban a területalapú források egyharmadát elvinné a szomszédos ország. Nemzetgazdasági szempontból is kiemelt jelentőségű, hogy hogyan tudjuk megőrizni a piacainkat és hogyan tudjuk megvédeni a hazai fogyasztókat – folytatta Papp Zsolt. A hazai és az EU által termelt kiváló minőségű és ellenőrzött termékek védelme, az önálló közös gazdaságpolitika és a gazdák támogatásának megóvása érdekében
Jakab István, a MAGOSZ elnöke szerint egy ország, amely háborút vív, amely egészen eltérő viszonyok között gazdálkodik, amelynek szántóterülete az Unió teljes szántóterületének 30 százalékát teszik ki, jelentős negatív befolyásoló tényező az EU és Magyarország számára is. Ukrajna adottságai alapján képes megtermelni az uniós gabona igényeinek 50 százalékát, úgy, hogy semmilyen feltételnek nem kell megfelelnie.
Az ukrán gazdaságok átlagos területe meghaladja az 500 hektárt, míg az EU-ban ez 30 hektár. Az EU teljes baromfitermelésének 40 százalékát kitevő kapacitással rendelkeznek Ukrajnában, míg napraforgó termelésük meghaladja az egész uniós mennyiséget. Az EU-s szabványoktól eltérőek a növénytermesztési előírásaik, engedélyezett a GMO növények használata a köztermesztésben és enyhébb a kontroll a növényvédőszerek alkalmazásában is. Az ilyen körülmények között előállított élelmiszerek veszélyesek lehetnek a fogyasztók számára, így a MAGOSZ is tiltakozását fejezi ki Ukrajna gyorsított eljárásban történő, kedvezményes feltételekkel való EU-s csatlakozásához.
Az EU és Ukrajna között életbe lépő szabadkereskedelmi egyezmény nyomán a magyar gazdák már a saját bőrükön megtapasztalhatták, hogy milyen érzés, ha Ukrajna az EU tagjának érzi magát – kezdte mondandóját Nagy István, agrárminiszter. Nyilvánvalóvá vált, hogy a jelentős ukrán mezőgazdasági területek miatt az EU belső piaca teljesen összeomlott, ezt támasztják alá az egyre gyakoribbá váló gazdatüntetések is. Nem csak a gazdák megélhetése, hanem az EU élelmezésbiztonsága is veszélybe került. A termőföldtől az asztalig irányelv hiányában kétes eredetű, veszélyes termékek áraszthatják el a nyugati piacokat. A Magyar Kormány egyoldalúan lezárta a határt az ukrán mezőgazdasági termékek előtt, amely tilalom – Nagy István megerősítése szerint – a későbbiekben is érvényben marad.
Ukrajna gyorsított európai uniós felvétele nem előkészített, sok kárt okozhat nemcsak a magyar mezőgazdaságnak, hanem egyre több ország és szakmai szervezet állásfoglalása szerint az egész európai mezőgazdaságnak. Tartósan nehézzé tenné a hazai és az európai termelők megélhetését, hiszen az uniós előírások, kötöttségek között dolgozó gazdák nem tudnak versenyezni az enyhébb szabályozással termelő ukrán nagygazdaságokkal. A Voks 2025 véleménynyilvánító szavazás keretében szerte az országban, estéről estére fórumokat tartanak, hogy hiteles információkkal lássák el a hallgatóságot Ukrajna gyorsított eljárásban történő EU-s csatlakozásának veszélyeiről.
