Az elmúlt 30 nap csapadékösszege csaknem országszerte elmarad a sokéves átlagtól. A legnagyobb csapadékhiány az Alföld középső tájain tapasztalható, ahol az elmúlt 30 napban mindössze 5-10 mm esett.
A talajok felszín közeli rétegének nedvességtartalma délen, délnyugaton és északkeleten javult, a középső és mélyebb rétegekre azonban inkább a száradás volt a jellemző. Az Alföld jelentős részén továbbra is közepes vagy nagyfokú aszály tapasztalható a nyári növények vonatkozásában.
Jellemzően 20 Celsius fok alatti maximum értékek voltak jellemzők, majd keddtől a délnyugatira forduló áramlással melegedés kezdődött, így már többfelé 20 fok fölé emelkedett a hőmérséklet. Éjszaka pénteken többfelé, szombaton már csak néhol alakultak ki fagyok.
Hogy alakulnak a vetések?
Az őszi vetések a kissé csapadékosabb területeken jó állapotban vannak, a repce lassan elvirágzik, a búza pedig kalászos. A csapadékhiányos alföldi részeken azonban gyengébb az állapotuk. A már harmadik hete tartó hűvös periódus nem kedvező ezekre a kultúrákra, kissé melegebbre lenne szükség.
A kukorica és napraforgó korai fejlődéséhez a felszín közeli talajréteg nedvességtartalmában igen jelentős területi különbségek alakultak ki a szezon kezdete óta. A csapadékosabb tájakon még elfogadható a helyzet, de az Alföld középső tájain alig esett az elmúlt egy hónapban, szinte csontszáraz a fölső talajréteg, kritikus a helyzet. Bár a kukorica és a napraforgó is kikelt, de nagyon szenvednek a növények. Az aszály mellett a hideg is megviseli a kultúrákat.
Az elmúlt egy hétben hulló csapadék miatt főként múlt csütörtökön és a hétvégén volt többfelé tartósabban vizes a növények levélének felülete, ami az északi és déli tájakon teremtett kedvező feltételeket a gombás megbetegedések kialakulásához. Hosszabb párás időszakok kevésbé voltak jellemzők.
A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján
