0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 20.

Zöld arany a legelőn: Hogyan reformálja meg a regeneratív gazdálkodás az agráriumot?

A hagyományos termelés kereteit feszegetve a magyar mezőgazdaság egyre inkább a regeneratív gazdálkodás felé fordul, ahol úgy tűnik a talaj egészsége, az állatok jóléte és a fenntartható profit kéz a kézben jár.

Agroökológiai fordulat a magyar agráriumban

Az Agrárakadémián Madarász István, az Agrárminisztérium osztályvezetője mutatta be az Agrár-ökológiai program (AÖP) aktualitásait, kiemelve a gazdálkodók előtt álló új utakat és a rugalmasabb támogatási rendszert. Mint kiemelte az AÖP a 2023-2027-es Közös Agrárpolitika (KAP) ciklusának kulcseleme, célja az agroökológiai szemlélet szélesebb körű elterjesztése.

A program fő célja a mezőgazdasági tevékenységek során felmerülő környezeti szükségletekre való válaszadás, különös tekintettel a talaj szervesanyag-tartalmának növelésére, a talajélet javítására és a vízvisszatartásra.

Ezek a lépések nem csupán a termelésre hatnak pozitívan, hanem hozzájárulnak a mikroklimatikus és vízgazdálkodási viszonyok javulásához is.

Madarász István, az Agrárminisztérium osztályvezetője.
Fotó: Bokor Ádám

Madarász István szerint fontos változás, hogy a támogatható területek fogalma kibővült. Korábban a természetvédelmi szempontból értékes, de nem művelt területek, mint a tocsogók vagy zsombékosok, nem voltak támogathatók. A 2023-as döntés értelmében azonban Magyarországon ezek is bevonhatók a támogatási körbe, ami akár 100 ezer hektárral növelheti a jogosult terület nagyságát. Szintén újdonság, hogy az ökologikus vízpótlás program (Vizet a tájba) keretében a gazdálkodók önkéntesen biztosíthatnak területeket a vízvisszatartásra, árvíz esetén is, amiért 2025-től támogatás jár.

A feltételesség részeként 2025-től életbe lép a kettes számú HMK előírás, amely mintegy 62 ezer hektár mély fekvésű, időszakosan vízjárta és szénben gazdag talajt érint. Ezeken a területeken a szántás tilos a talaj szerves széntartalmának és a vízvisszatartásnak megőrzése érdekében.

Az AÖP kiemelt gyakorlata a forgatás nélküli talajművelés. Bár az indulásnál a glifozát használata korlátozott volt a Bizottság aggályai miatt, 2024-től már engedélyezték az egyszeri gyomirtásra történő alkalmazását. Az Agrárminisztérium azon dolgozik, hogy a jövőben a takarónövények terminálására is felhasználható legyen. Fontos, hogy

az AÖP nem ír elő általános növényvédőszer- vagy tápanyag-gazdálkodási korlátozásokat, szemben például az AKG-val.

Madarász István felhívta a figyelmet arra, hogy a támogatási rendszerben folyamatos az ésszerűsítés. Ennek részeként például a termésnövelő anyagok vízvédelmi biztonsági sávját 50 méterről folyóvizeknél 5 méterre, állóvizeknél 20 méterre csökkentették, jelentősen megkönnyítve ezzel a gazdálkodók dolgát. Vagy ilyen ésszerűsítés a 2025-től megszűnő kötelező parlagoltatás helyett önkéntes, hogy többszintű nem termelő tájképi elemek választhatók, ráadásul a vállalás teljesítésének rugalmasságát is biztosítják.

Madarász István hangsúlyozta, hogy az AÖP kiváló lehetőséget kínál az agroökológiai elvek mentén gazdálkodóknak, hogy anyagi juttatásban részesüljenek erőfeszítéseikért. Az AÖP, az AKG és az ÖKO támogatások nem zárják ki egymást, együttesen is igényelhetők, kettős finanszírozás nélkül.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: