Innovatív regeneratív gazdálkodás húsmarhákkal, a Berend Kft. példája

Az Agrárakadémia nagy hangsúly fektet a példák és jó gyakorlatok bemutatására. A mostani konferencián Berend Ferenc, a Berend Kft. ügyvezetője osztotta meg gyakorlati tapasztalatait a szántóföldön, pontosabban a vetőföldön (mert ők a szántást már elhagyták) történő húsmarhatartással kapcsolatban, bemutatva egy józan paraszti ésszel és gazdasági szempontból is előnyös, természetbarát megközelítést.

Előadásában kiemelte, hogy gazdaságuk a Balaton alatt, homokos, lapos területeken, illetve dombos agyagos barna erdőtalajon helyezkedik el.

A cél a terület minél kisebb mértékű taposása és a növényzet védelme. A legeltetett területek méretét a természet adta hozam alapján határozzák meg, általában 1 hektáros cellákban. Ha jobb a terület hozama, akár fél hektárosra is csökkentik a kerteket, de a 3 napos váltási ciklust mindig betartják.

A vetőföldi legeltetéshez elengedhetetlen az aggregátum stabilitású talaj, ami elbírja a marhákat- hívta fel a figyelmet Berend Ferenc. Ők takarónövények vetésével biztosítják a megfelelő tápanyagellátást és a talaj változatosságát. Fontosnak tartják a minél változatosabb növényállományt, amiben homoki zab, rozs, olajretek és facélia is szerepel. A húsmarhák jelenléte 2021 tavaszától 2024 tavaszáig jelentős szerves növekményt, 2-3%-os humusznövekedést eredményezett azokon a területeken, ahol a 3 napos váltásokat alkalmazták, szemben az 1%-os humuszszinttel a környező területeken.

A növénytermesztési területen a no-till technológia alkalmazzák, ahol a talajnak kevesebb mint 10%-át zavarják meg, sikeresen tudják másodlagosan alkalmazni legeltetésre is. A fő növény lekerülését követően takarmányozásra is alkalmas takarónövényeket vetnek, melyet legeltetéssel hasznosítanak. Ez a természeteshez leginkább közel álló megoldás jelentős takarmányköltség megtakarítást eredményez, és elkerülhető a drága istállóépítés is.

A Berend Kft. példája jól mutatja, hogy a regeneratív gazdálkodás nemcsak környezetbarát, hanem gazdaságilag is fenntartható megoldás lehet.

Az Állattenyésztés alapú regeneratív gazdálkodás jelene és jövője

Az Agrárakadémia keretein belül izgalmas és sokrétű kerekasztal-beszélgetésre is sor került, ahol a regeneratív gazdálkodás és az állattartás jövőjét vitatták meg a szakma prominens képviselői. A moderátor Dr. Szabari Miklós egyetemi docens (MATE) volt.

A beszélgetés fókuszában a talaj állapota és annak jelentősége állt. Elhangzott, hogy