Berend Ferenc, a Berend Kft. ügyvezetője kiemelte, hogy a regeneratív művelés, no-till művelés elsőre nem tűnik jövedelmezőnek, de valós bevétel és profit nélkül nincs klímavédelem, állatvédelem és fejlesztés. A talaj élővilágának megfelelő műveléssel, és ugyanarról a területről hús előállításával javítható a gazdaság jövedelmezősége. Nagy János (MATE Vadgazdálkodási Tájközpont) hangsúlyozta, hogy a természet a legnagyobb tanítómester, és az embernek figyelnie, tanulnia kell belőle. A korábbi gyakorlattal szemben, miszerint ha kevés a fű, műtrágyát adunk, a beszélgetés során a természetesebb megoldásokra helyezték a hangsúlyt, mint például a kaszálás mellőzése és a szerves anyag visszaforgatása.

Berend Ferenc munkáján keresztül szemléltették, hogyan indult be a talajélet a no-till művelés és az állattartás kombinálásával, egyre több gilisztát eredményezve a talajban. Mihalecz András (Rio-Alto Kft.) szerint a szántóföldi legeltetés növelheti a jövedelemtermelő képességet, segítve a gazdákat a nehezebb időszakok átvészelésében. Hajduk Péter (Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség) örömmel vette, hogy a szakaszolt legeltetés és az őszi-téli vetett takarmányokkal kiegészített legeltetési időszak meghosszabbítása visszajön a köztudatba. Véleménye szerint a legelő állatnak az év minél nagyobb részében a legelőn a helye.

Hajduk Péter elmondta, hogy a kiskérődző ágazatot mintegy 2-2,5 milliárd forintos kár érte, és a kereskedők nagyon vissza is éltek a helyzettel. Mihalecz András kiemelte, hogy a húsmarha ágazatot szerencsére nem érte baj, de a jövőre nézve fontosnak tartja a testre szabott járványügyi szabályzatok kidolgozását. Dr. Őri Zsuzsanna (KAP Hálózat Vidék és Térségfejlesztési Támogató Egység, Baranya vármegye) tájékoztatta a konferencia résztvevőit, hogy az Agrárminisztérium újra megnyitja az állattartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázatot, kifejezetten járványvédelmi intézkedésekre is lehet majd pályázni.