Mihalecz András szerint Magyarország adottságai megengednék az alapvető zöldség, gabona és hús önellátását. Kiemelte, hogy a hazai húsmarha- és juhágazat világszínvonalú genetikával rendelkezik, de a belföldi fogyasztás alacsony. Javasolta, hogy marketing eszközökkel át lehetne alakítani a fogyasztói szokásokat, és népszerűsíteni lehetne a hazai kérődzők húsát. Felvetette a csomagolóüzemek létrehozásának ötletét a tenyésztő szervezetek támogatásával, hogy lokálisan lehessen ellátni a piacot, csökkentve az exportfüggőséget és a szállítási stresszt.

Berend Ferenc szerint a természet és a tudomány összefogására van szükség, ahol a természetet ismerjük meg először, és arra alapozzuk a tudományos ismereteket. Nagy János szerint a drónos felvételezés és a virtuális kerítés fantasztikus lehetőségeket rejthet a szakaszos legeltetésben. Hajduk Péter rávilágított, hogy a precíziós gazdálkodás a juhászatban is érvényesül, hiszen pontosan meg kell határozni a terület hasznosítását. Mihalecz András szerint a legeltetett állatokból származó termékeknek más polcon kellene lenniük, és más értéket kellene képviselniük. Dr. Őri Zsuzsanna jó példaként említett hazai kutatásokat, melyek szerint a legeltetett zsíros hús és tej a nagyon alacsony deutérium szintje miatt előnyös táplálkozási forma. Ez a kutatás Magyarországon zajlik, és még amerikai intézkedéseknek is irányadóként szolgál.

A beszélgetés végén a környezettudatosság és az edukáció fontosságát emelték ki. Mihalecz András szerint az állattartásnak szerves részét kell, hogy képezze a környezettudatos életmódnak. Kiemelte, hogy az állatok hozzájárulnak a talaj életének megőrzéséhez, a rovarok és madarak visszatéréséhez. A Közös Agrárpolitika is tesz lépéseket ebbe az irányba, de Dr. Őri Zsuzsanna szerint az egészségügyi, agrár, élelmiszerbiztonsági és természetvédelmi szempontok összehangolása kulcsfontosságú.