A mezőgazdaság zöldítése újabb állomásához érkezett: az EU a túlzott állatsűrűség visszafogását fontolgatja.
A legfrissebb tanulmányok szerint a korlátozások elsősorban a sertéstartásra mérnének csapást, miközben a környezeti nyereségek mellett élelmiszerár-emelkedéssel is számolnunk kell.
Állatsűrűségi plafon: régi eszköz új célok szolgálatában
A Közös Agrárpolitika (KAP) reformjai és az Európai Zöld Megállapodás (EGD) célkitűzései új lendületet adtak a környezetvédelmi szempontok érvényesítésének az agráriumban. Ennek egyik legvitatottabb eszköze a haszonállat-sűrűség korlátozása, vagyis annak meghatározása, hogy egy hektár mezőgazdasági területen legfeljebb hány állategység (LSU) tartható.
Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) nemrég publikált tanulmánya két lehetséges sűrűségkorlát hatását vizsgálta modellalapú szimulációval:
- 2 LSU/ha – ez a határérték felel meg a nitrátirányelvben is alkalmazott 170 kg nitrogén/ha küszöbnek,
- 1,4 LSU/ha – ez az extenzív állattartás határértéke, amely több tagállami KAP-stratégia (pl. Németország, Franciaország, Írország) alapját képezi.
A korlátok célja a nitrogénterhelés, ammónia-kibocsátás, nitrátkimosódás és üvegházhatású gázok mérséklése. A kérdés már csak az: milyen áron?
A sertésszektor lenne a fő vesztes
A JRC kutatása szerint az állatsűrűségi korlát bevezetése az EU összesített haszonállat-állományát csökkentené, de messze a legnagyobb hatást a sertéstartásra gyakorolná.
A tanulmány becslése szerint:
- a sertésszektor akár 100%-os relatív termeléscsökkenést is elszenvedhet egyes régiókban,
- míg a marhahús-ágazat 65%-kal, a tejtermelés pedig 35%-kal érintett lehet.
Mely ágazatot mennyire érintené?
Az alábbi ábra az Európai Bizottság megbízásából készült tanulmány alapján készült, és azt mutatja, hogyan alakulnának a termelői (bal) és fogyasztói (jobb) árak az állatsűrűségi korlátozások hatására különböző élelmiszer-kategóriákban.
- Beef (marhahús): A termelői ár akár 40%-kal, a fogyasztói ár közel 30%-kal nőhet a szigorúbb forgatókönyv szerint (S2b).
- Pigmeat (sertéshús): Itt tapasztalható a legnagyobb drágulás, a termelői ár 70% felett, a fogyasztói ár 50% felett is emelkedhet.
- S&G meat (juh és kecskehús): Mérsékelt emelkedés figyelhető meg, 30–35% körüli hatással a szigorúbb szcenárióban.
- Poultry (baromfi): A drágulás mértéke szerényebb, jellemzően 10–20% között mozog.
- Eggs (tojás): Kiemelkedő árnövekedés tapasztalható, a termelői árak akár 65%-kal, a fogyasztói árak több mint 50%-kal emelkedhetnek.
- Dairy products (tejtermékek): Itt a hatás mérsékeltebb, a változás 10% alatt marad.
- Raw milk (nyerstej): A legkisebb árnövekedést ez a termékcsoport mutatja, mind termelői, mind fogyasztói oldalon.
