Környezeti nyereség vs. globális veszteség
Ugyanakkor a kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy a termelés visszaesésével párhuzamosan nőhet az import aránya – például Brazíliából vagy az USA-ból –, ami azt jelenti: a környezetterhelés „kiszivárog” Európából. Ezt nevezik emissziós szivárgásnak (leakage). Az így megnövekvő külső kibocsátás részben ellensúlyozza az EU belső nyereségeit.
Magyarország: helyzetkép és kockázatok
Hazánk összesített állatsűrűsége uniós átlag alatti, azonban vannak régiók, ahol a sűrűség már most is közelíti a 2 LSU/ha értéket – például Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Békés megyében.
A tejágazat, különösen a legelőkön alapuló gazdaságok (Dél-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl) szempontjából a változás kisebb kockázatot jelent, sőt: az extenzifikációs támogatások révén még plusz juttatásokra is számíthatnak.
Egyensúly a termelés és a környezetvédelem között
A JRC kutatása világossá teszi: az állatsűrűségi korlátozások nem csodaszerek, de fontos eszközei lehetnek az uniós klímacélok elérésének. Ugyanakkor alkalmazásuk csak akkor lehet sikeres, ha figyelembe veszik a regionális adottságokat, a termelők gazdasági túlélését és a globális ellátási láncok környezeti hatásait.
Magyarország előtt áll a feladat: hogyan tud úgy megfelelni az EU új normáinak, hogy közben ne veszítse el termelési kapacitását és élelmezésbiztonsági mozgásterét. A válasz vélhetően nem tiltásokban, hanem ösztönzőkben és rugalmas szabályozásban rejlik.
