A hazai dinnyetermesztés helyzete az elmúlt években stabilizálódott, a termőterület nagyságának visszaesése 2022-ben megállt, azóta pedig évről évre emelkedik. Az előzetes információk alapján az idén tovább bővül a felület, görögdinnyét az előző évinél 10 százalékkal nagyobb területen ültettek a gazdák, a teljes árutermelő terület nagysága így eléri a 3700 hektárt. Békés vármegyében 1320 hektáron foglalkoznak görögdinnyetermesztéssel, a kelet-magyarországi régióban 1350 hektárnyi termőterületet hasznosítanak idén erre a célra a gazdálkodók. Szintén jelentős szereplőnek mondható Heves vármegye, ahol mintegy 377 hektárnyi árutermelő területről érkeztek hírek.
A pozitív tendencia a sárgadinnye esetében is folytatódott, az idén 15 százalékkal nagyobb területen, mintegy 500 hektáron foglalkoznak az édes húsú sárgadinnye termesztésével a gazdálkodók. Utóbbi területnövekedésben a tavaszi fagykárok is szerepet játszottak. A termelők egy része ugyanis az elfagyott gyümölcsültetvényeken – a károk mérséklése érdekében – sárgadinnyét ültetett.
A görögdinnye esetében a 3700 hektáros termőterületről várhatóan 170-180 ezer tonnányi termés kerülhet a fogyasztókhoz. A hazai belső fogyasztás évek óta 110-120 ezer tonna körül mozog, így várhatóan az exportpiacokra is bőven jut majd a kiváló minőségű magyar görögdinnyéből. A külföldi kereslet adott, a verseny azonban évről évre egyre élesebb, a dél-európai mellett a marokkói görögdinnye is komoly nyomás alatt tartja az európai piacot. A hazai piaci pozíció megtartásához, valamint az exportpiacok felkutatásához és megszerzéséhez a termelői szerveződések megerősítésére lenne szükség. Komoly átalakulásra van szükség ezen a téren, hiszen a hazai piacot is akkor tudjuk megtartani, illetve a dinnye exportot is akkor tudjuk magasabb szintre emelni, ha a szerveződés általánossá válik az ágazatban.
