1200 dolláros birkák és 270 dolláros fizetések
Algériában a főváros melletti piacokon tiltakozó vásárlók és tehetetlen tenyésztők vitatkoznak. A jószágok ára 75 dollárral is nőtt az előző évhez képest, miközben az országban az átlagjövedelem alig éri el a 270 dollárt havonta.
A tenyésztők is nehéz helyzetben vannak. A takarmány, az állatorvosi költségek és a szállítás is jóval drágább lett. A pásztorok többsége nemcsak a megélhetését, de egész életformáját veszélyben látja. Egyre többen adják fel, és költöznek be a városokba – sokuk végleg.
Királyi felhívás áldozat helyett
A helyzet súlyosságát mutatja, hogy Marokkó királya, VI. Mohamed – aki az ország legfőbb vallási tekintélye – februárban arra kérte a híveket, hogy ebben az évben hagyjanak fel az áldozati vágással.
Levelében hangsúlyozta:
Az algériai kormány ezzel szemben inkább külső segítséghez fordult: egymillió birka importját rendelte el, hogy enyhítse a belföldi hiányt. A becslések szerint ez akár 260 millió dollárjába is kerülhet az államnak – és még így sem biztos, hogy kielégíti a teljes keresletet.
A takarmány vált a legnagyobb kincsé
A marokkói állattenyésztők egyesületének elnöke, Achraf Majdoubi szerint a természetes legelők mára csak a szükséges takarmány 30–50 százalékát biztosítják. A fennmaradó részt takarmányként – szalmát, árpát, lucernát – kell megvásárolniuk. Ezek többségét viszont importból szerzik be, és az árak az elmúlt években a többszörösükre emelkedtek. A lucerna például már több mint kétszer annyiba kerül, mint a szárazság előtt.
Az Eid al-Adha válsága nem pusztán vallási kérdés – egy olyan komplex társadalmi, ökológiai és gazdasági rendszer válságának szimbóluma, amelynek visszhangja Európában is hallatszik. Magyarország számára is időszerű lenne tanulságokat levonni: az állattenyésztés fenntarthatóságát nemcsak a támogatások, hanem a természetes erőforrásokkal való felelős gazdálkodás határozza meg.
