A történtekről és a járvány tanulságairól Pomichal Istvánt, az országos válságstáb tagját, a Pozsonyhoz közeli Fél község polgármesterét, Szlovákiai Húsmarhatenyésztők Szövetségének volt alelnökét kérdeztük.
Beszélgetésünk idején már csak pár nap volt hátra ahhoz, hogy leteljen az inkubációs idő és feloldják azokat a kényszerintézkedéseket, amelyek Szlovákia nyolc megyéjéből háromban még érvényben voltak. Ezekben a megyékben még le voltak zárva a farmok, nem lehetett legeltetni, állatokat mozgatni.
Ugyan vágóhídra már lehetett szállítani, de, persze, csak szigorúbb feltételekkel, állatorvosi felügyelet alatt. Azóta ezeket a korlátozásokat már megszüntették, a határon megszűnt a fertőtlenítés, kinyíltak a kisebb átkelők is.
hangsúlyozta Pomichal István, hogy a bevezetett óvintézkedések hatásosnak bizonyultak, a tenyésztők fegyelmezetten betartották azokat, ennek is köszönhető, hogy a betegség nem terjedt tovább.
A kár nem csak a leölt állatokban mérhető
Bár az európai előírások fertőzés esetén nem országokat határoznak meg, hanem a gócpontok körül jelölnek ki
különböző fokozatú védőzónákat, egy ilyen járvány felbukkanása a gyakorlatban az egész ország áruszállítását befolyásolja.
Persze ez a magatartás érthető a fogadó országok részéről, hiszen az első esetek felbukkanásakor még nem lehet pontosan meghatározni a gócpontokat. A betegség igazolása előtt reálisan a kórokozó akár már két héttel korábban is jelen van, lekövetése nagyon nehéz, így az óvatosság törvényszerű.
A járvány Szlovákia állatállományának viszonylag kisebb részét, a szarvasmarha-állomány mintegy pár százalékát érintette. A legkönnyebben talán a 200 darabszámú hízóbika-állomány pótolható, a szakember nagyobb problémát lát a két érintett, modern, nagyon jó minőségű holstein-fríz fajtára épülő tehenészet esetében, ahol 5 ezer tehenet kellett levágni.
Mind európai, mind szlovákiai viszonylatban a kiesés nem számottevő, az ellátást nem befolyásolja. Szomorú viszont, hogy valóban jó minőségű állományról volt szó, olyan tenyészetekről, mint a bakai vagy a detrekőcsütörtöki, ahol megfelelő volt az állategészségügyi protokoll, ahol adtak a minőségre, a szakmai színvonalra.
