A szarvasmarháknál már több alkalommal is szó esett a szarv­talanításról, annak jelentő­ségéről és lehetőségeiről is. Ám eddig csupán a borjú­korban elvégzett szarvtalanítást emeltem ki, nem esett még szó arról az opcióról, amikor az állat szarvát felnőttkorban távolítjuk el, jobban mondva, csonkoljuk.

Ilyenkor pedig egyáltalán nem számít, hogy kezes-e az adott állat, hiszen elég, ha nyáron hajtja a legyet, megcsípi egy rovar, meglöki a társa vagy csupán megijed valamitől. Nálunk kötött tartásban vannak a tehenek, így elsősorban a saját épségünk érdekében kiemelten fontos a szarvtalanítás. Azonban szabadtartás esetén, a hierarchiaharcok során egymásban is jelentős károkat tehetnek a szarvval rendelkező állatok.

Azonban a szarvak eltávolítása felnőttkorban sokkal kockázatosabb, mint a borjak szarvkezdeményeinek kezelése szarvtalanító pasztával. A legutóbbi körmölés alkalmával úgy döntöttünk, két tehenünk szarvát levágatjuk, mivel kifejezetten veszélyesek ránk és a társaikra is. Illetve az időjárás is kedvező volt a művelet elvégzéséhez, hiszen még nincsenek legyek, nem köpik be a csonkolás felületét. A szakember rögzítette a tehén fejét a körmölőkalodában, majd egy flex segítségével levágta a szarvát.

A vérzés a szorítókötés hatására csillapodott. A vágási felületet befújta fertőtlenítő spray-vel, s felhívta a figyelmemet, hogy ezt később még megismételhetem. A szakember kiemelte még azt is, hogy semmiképp sem dugjam be a szarvcsonkokat, hiszen abban az esetben a keletkező vér és váladék nem kifelé távozik, az agyvelőt pedig csupán egyetlen hártya választja el, így rámenne az agyukra a képződő vér/váladék, mely veszélyeztetné az állat életét. Az említett két tehén a szarvtalanítást követően bizalmatlan, félénk magatartást mutatott, ám ez néhány nap elteltével elmúlt. Az eset tanulságaként összegyűjtöttem a borjúkori és a felnőttkori szarvtalanítás előnyeit és hátrányait egy táblázatban.