0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 19.

Így segítettek a cápák az amerikai úszócsapatnak

A természet egy kiapadhatatlan ötletgyűjtemény... A cápapikkelyek, a pókháló és a csiganyálka mind-mind a természet találmányai, melyeket az ember továbbfejlesztett...

Ön is emlékszik az amerikai úszócsapat lehengerlő teljesítményére a 2008-as nyári olimpiai játékokon? A harmincnégy versenyszámból tizenkettőben első helyen végeztek, illetve szereztek kilenc ezüst és tíz bronz érmet. Megdöbbentő volt igaz? Hát még mikor megtudtuk, hogy egy cápának köszönhetik ezt a rengeteg győzelmet. De természetesen nem úgy, hogy cápáktól hemzsegő vízben edzettek, és aki túlélte mehetett az olimpiára, egy kicsit érdekesebb a magyarázat.

A cápa bőrét pikkelyek, úgynevezett „bőrfogak” borítják. Ezek a piciny képződmények megzavarják az örvényképződést, és egy alacsony nyomású zónát hoznak létre, ami aztán előrehajtja a cápát és óriási mértékben csökkenti a légellenállást.

Ezt a különleges képességet igyekezett lemásolni a Speedo és a NASA az amerikaiaknak tervezett úszóruhák tervezésekor. Talán ez a speciális, azóta betiltott úszóruha is közrejátszhatott abban, hogy magasan a tabella élén zárták a versenyt és az úszócsapat végül harmincegy éremmel térhetett haza.

Ugye, milyen elképesztő dolgokra képes a természet? Érdemes lenne jobban körülnéznünk a világban, biztosan találunk még elképesztő dolgokat. Mint például…

A vízgyűjtő páncél

Egy különös kis lény, a Namíb-sivatagi ködgyűjtő bogár (Stenocara gracilipes) ikonikus példája a passzív víznyerésnek. Ez a túlélőspecialista egy érdekes dolgot fejlesztett ki, hogy túlélje a pokoli hőséget a vízben igencsak szegényes ökoszisztémában. A hátán hidrofób (víztaszító) és hidrofil (vízkedvelő) tulajdonsággal bíró dudorokat visel, melyek összegyűjtik a levegőben tartózkodó vizet, vagyis a ködcseppeket és elvezetik azokat a szájához. Ezt a zseniális, passzív víznyerési mechanizmust utánozva az Infinite Cooling kifejlesztett egy ködfogó rendszert, amely összegyűjti a hűtőtornyok füstjéből az elpárolgó vizet. Ez egy létfontosságú lépés az ipari szektor számára, amely egyébként a vízkészlet egyik legnagyobb fogyasztója.

A bogár hátának működései elve másokat is megihletett, éppen ezért már léteznek olyan finom hálók, illetve panelek, amelyek felülete hasonló mikro- és nanostruktúrákkal rendelkezik, ezért képesek passzívan összegyűjteni a levegőben levő párát, amit aztán ivóvízként vagy öntözésre lehet felhasználni.

Az ilyen technológiák óriási jelentőséggel bírnak a vízhiányos területeken, ahol leginkább a szokványostól eltérő módon lehet csak vízhez jutni.

Pókhálót az ablakra

A legújabb régészeti bizonyítékok szerint az üveggyártás valószínűleg Kr. e. 5. és 4. évezredben kezdődhetett. Először csak apró díszek és edénykék készültek belőle, majd a technológia finomodásával egyre több dolog készülhetett egyre gyorsabban, könnyebben és szebb kivitelben. A síküveg gyártása a 10. században fejlődött ki, ami lehetővé tette az ablaküvegek tömeges használatát. De míg ez az átlátszó védőréteg nekünk élhetőbb, világosabb belteret biztosít, a madarak számára halálos veszélyeket rejt. Igen, ez a szomorú igazság, az üveg természete ugyanis rejtélyes egy madárnak. Számukra észrevehetetlen, mintha nem lenne ott semmi, mégis a nyakát szegi a madár, ha úgy igazán lendületesen neki repül.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: