– A magyarországi mezőgazdasági területek mindössze néhány százaléka öntözött jelenleg, miközben a rendszerváltás előtt ez az arány jóval magasabb volt. A vízjogi szabályozás jelenleg elavult, a kontingensek kiosztása nem igazodik a valós vízhasználathoz. A cél egy dinamikusabb, naprakész vízkészlet-gazdálkodás kialakítása, amely pontos adatokon alapul – mondta az államtitkár.
Több pilléres új vízgazdálkodás
Differenciált vízvédelem, vagyis a vízvisszatartás és -elvezetés mértékének a meghatározása a jövő vízgazdálkodásának egyik kulcsa. Az államtitkár szerint a hazai gátrendszer európai mércével tekintve kifejezetten jó állapotú, de karbantartásokra és további fejlesztésekre mindenképpen szükség van. Az árvízvédelmi beruházások az elmúlt évtizedben jelentős forrásokat kaptak, de a környezeti változások további feladatokat is rónak a szakmára.
A cél egy olyan rendszer kialakítása, amely egyszerre szolgálja a társadalmi, gazdasági és környezeti érdekeket – fogalmazta meg az államtitkár, aki egyben összegezte, a fenntartható készletgazdálkodás, a társadalmi szemléletformálás, az ágazati együttműködés és a jogszabályi megújulás lesznek a legfontosabb feladatok az új hazai vízgazdálkodás területén.
