A kezdeményezés nem csupán a profitra, hanem az ökoszisztémák regenerálására is fókuszál, bevonva a helyi gazdálkodókat, közösségeket és ipari szereplőket egy nyílt innovációs modell keretében.
Az éghajlatváltozás és a talajdegradáció kihívásai közepette kiemelt feladattá vált az Európai Unió mezőgazdasági területeinek mintegy 30 százalékát kitevő marginális földek hasznosítása. Ezek a területek – melyek termelékenysége biológiai, gazdasági vagy infrastrukturális okokból alacsony, például a leromlott talaj, vízhiány vagy korábbi ipari tevékenység miatt –, ha elhanyagolják, tovább degradálódnak, csökkentve a biodiverzitást, rontva az ökoszisztéma állapotát és fokozva az éghajlati sérülékenységet. Ennek a problémának a kezelésére indult el a MarginUp! projekt, melynek célja fenntartható, körforgásos értékláncok létrehozása a marginális földekre alapozva.
A program nem élelmiszercélú, klímaálló és biodiverzitásbarát növények termesztésével foglalkozik, amelyek biomasszája ipari alapanyaggá alakul, például bioüzemanyagként, szerves trágyaként vagy természetes kozmetikumként hasznosul. A MarginUp! projekt nyílt innovációs modell mentén dolgozik, aktívan bevonva a gazdálkodókat, közösségeket és ipari szereplőket, hogy a tudás ne csak tudományos kutatóhelyekről, hanem a helyi szereplőktől is származzon. A projekt három pillérre épül: klímaellenálló agrárinnovációra, a biodiverzitás-integrált földhasználatra és a körforgásos bioalapú iparra.
A magyar esettanulmány
A MarginUp! projekt keretében Európa-szerte öt, Európán kívül pedig két esettanulmány keretében tesztelik a modell alkalmazhatóságát, valós ipari és ökológiai tapasztalatokat gyűjtve. A magyar esettanulmány különösen érdekes, mivel egy félsivatagos, homokhátsági terület rekultivációjára fókuszál Kecskemét mellett, a Kujáni Szaktanácsadó és Termelő Kft. gazdaságában. Ez a terület a klímaváltozás hatásaitól súlyosan érintett, vízhiánnyal, aszályosodással és a homoktalajok degradációjával küzd. A korábbi évtizedekben sikeres gyümölcs-, például kajszitermesztés a tavaszi fagyok és az aszály miatt mára bizonytalanná vált. A talajvízszint jelenleg hat méternél mélyebben található, és az utóbbi években a csapadékmennyiség jelentősen elmarad az átlagostól (tavaly mindössze 250 mm). Emellett a homokviharok és a futóhomok is egyre nagyobb gondot okoznak.
A magyar projektpartnerek az Innomine Kft., a PILZE-NAGY Kft. és a Bay Zoltán Nonprofit Kft. A kísérleti növényeket a Kujáni Szaktanácsadó és Termelő Kft. termeszti, míg a PILZE-NAGY Kft. a biomassza gombatermesztésben való felhasználását vizsgálja, a Bay Zoltán Nonprofit Kft. pedig a növények állapotát monitorozza drónos technológiával.
