Kiválasztott növények és eredmények
A magyar esettanulmányban két fő kísérleti növényt vizsgálnak: az amerikai bársonymályvát (Sida hermaphrodita) és az energiafüzet (Salix viminalis). A bársonymályva termesztése nagy izgalommal indult 2023-ban fél hektáron. Az előkészített talajba a növényt ikersorokba palántázták és biogázüzemből származó fermentlevet juttattak ki az ültetés után, a sorközöket mechanikai módon tartották karban. A bársonymályva nagyon jó növekedési erélyű, minimális tősarjazással, jól kordában tartható. Invazivitását eddig nem tapasztalták a területen kívül. A növény eléri a 3 méteres magasságot, és júliustól októberig apró, fehér virágokkal borított, amelyek vonzzák a vadméheket és poszméheket, folyamatos virágporgyűjtési lehetőséget biztosítva a száraz környezetben. Érdekesség, hogy gyökérzete sekélyen helyezkedik el a talajban. A tavalyi aszályos időszakban bár turgorát vesztette, leveleit nem hullajtotta el, és az első őszi eső hatására szépen regenerálódott. A 2025-ös betakarításkor kézi vágással, gyűjtve tárolták, figyelve a megfelelő szellőzésre a penészedés elkerülése érdekében. Takarmányozási célú felhasználására folyamatban van a bársonymályva beltartalmi értékeinek vizsgálata.
Az energiafűz termesztésére is fél hektáron került sor. A Naperti és az Expressz fajtákat áprilisban dugványozták, és az első évben a terület 80-85 százaléka sikeresen kihajtott. A tavalyi aszályos körülmények között azonban az energiafűz nem bizonyult szárazságtűrőnek, és 70 százaléka kiégett annak ellenére, hogy folyamatosan öntözték. Azokon a területeken maradt meg foltokban, ahol a humusztartalom kicsit magasabb volt, de ez is csak 0,2 és 1 százalék közötti értéket jelentett. A tavaszi fagyok is gondot okoztak a fűz esetében. Az energiafűz sikertelensége miatt tavaly ősszel egy hektáron évelő rozsra váltottak. Ez a növény igénytelen, jó szárazságtűrő és jól adaptálódik a gyenge humuszellátottságú területeken. Betakarítása megoldott, és takarmánynövénynek is alkalmas. Kémiai gyomszabályozásra nincs szükség, bálázható. A kezdeti eredmények alapján gyönyörűen fakad, és homogén állományt mutat.
Gombatermesztési kísérletek biomasszával
A betakarított biomasszát, az energiafüzet, a bársonymályvát és az évelő rozst laskagomba-termesztési kísérletek alapanyagaként hasznosítják a PILZE-NAGYKft.-nél. A búzaszalma árának emelkedése miatt a projekt egyik célja, hogy gazdaságosabb alapanyagot találjanak a gombatermesztéshez a peremterületeken keletkezett biomassza felhasználásával. Kis zsákos kísérleteket állítottak be, hogy megfigyeljék, mely növények milyen arányban alkalmazva eredményezik a legnagyobb terméshozamot.
A biomasszát darálás után forró vízbe áztatták, majd megfelelő arányban keverték be a gombacsírát, és 3 kilogrammos zsákokba töltötték. A kísérletek során 25, 50 és 75 százalékos arányban keverték be az üzemi szalmakeverékbe a kísérleti növényeket. Az eredmények azt mutatták, hogy az évelő rozs 25 és 75 százalékos bekeverésben magasabb terméshozamot eredményezett, mint a kontroll. Az energiafűz 50 százalékos és az évelő rozs 50 százalékos bekeverése megközelítette a kontroll teljesítményét. A primordiumok (termőtestek) megjelenése a rozs esetében volt a legkorábbi (20. nap), míg a bársonymályva és az energiafűz esetében 5-6 nappal később jelentek meg. Az első betakarításból származó bálázott anyagoknál a tárolás során penészedési problémák jelentkeztek a nedvesség miatt, ami ronthatta a hozamot. Ezért a második betakarításból származó anyagokat szétterítve raklapokon tárolják egy gombasátorban, hogy megfelelően szellőzzenek és száradjanak.
