Növényállapot-monitorozás drónnal
A Bay Zoltán Nonprofit Kft. drónos felméréseket végez a területen, nagy felbontású (1,95 cm/pixel) multispektrális és termális képeket készítenek. Ezzel a módszerrel részletes információt kapnak a növények fejlődéséről és térbeli állapotáról. A tőszámláláshoz mesterségesintelligencia-alapú (Yolo modell) algoritmust is alkalmaznak, amely képes azonosítani az egyes növényeket még akkor is, ha azok átfedik egymást. A vegetációs index (pl. NDVI)-értékeket is felhasználják a növények zöld tömegének és vitalitásának mérésére. A termális kamerával végzett kísérletekkel a növények hőmérsékletét mérik, ami a fejlettségi állapotukra utalhat. Érdekes kihívást jelent a katonai repülőtér közelsége miatti engedélyezési folyamat, ami befolyásolja a repülések időzítését.
A projekt a biodiverzitás monitorozására is nagy hangsúlyt fektet. Különleges beporzó fészkeket (nesting box) helyeztek ki az ültetvény mellé, amelyeket rendszeresen vizsgálnak, hogy felmérjék a beporzó rovarok jelenlétét és aktivitását. Kék és sárga tálakat is használnak a beporzók gyűjtésére és azonosítására, bár ez utóbbi a kiszáradás és a helyi kutyák miatt nagy kihívás. Emellett vizsgálják a gyomfedettséget és a gyomösszetételt, valamint a növények magasságát, hogy felmérjék szerepüket a beporzók vonzásában.
Kihívások és jövőbeli tervek
A magyar esettanulmány számos kihívással szembesül. A betakarítási technológia gépesítése jelenleg nem megoldott fél-, egyhektáros területeken, mivel a szükséges gépek messze vannak, és nem éri meg az utaztatásuk. A tárolási (posztharveszt) technológia fejlesztése is kulcsfontosságú, különösen a penészedés elkerülése érdekében. A vízhiány és az aszályos körülmények hatékonyabb öntözési módszerek kifejlesztését vagy öntözés nélküli termesztési technikák adaptálását teszik szükségessé. A tavaszi fagyok különösen az energiafűz esetében okoztak gondot, míg a bársonymályva strapabíróbbnak bizonyult. Az amerikai bársonymályva teljes értékláncának kialakítása, valamint a jogszabályi háttér tisztázása is fontos feladat, mivel a rövid vágásfordulójú növényekre speciális szabályok vonatkoznak és a hatóságok nem mindig ismerik ezeket.
A jövőbeli célok között szerepel a betakarítási és tárolási technológiák validálása, léptéknövelő kísérletek beállítása, a terméshozam vizsgálata üzemi kísérletekben, az új biomassza-alapanyagok beillesztése a gombatermesztési technológiába, valamint a megszerzett tudás és a megfelelő technológia átadása az érdeklődőknek és a gazdáknak. Terveznek személyes workshopokat is, ahol a gazdaságban bemutatják a növényeket, és megvitatják a további megoldásokat az aszályos körülmények kezelésére.
Összességében elmondható tehát, hogy a MarginUp! projekt magyarországi esettanulmánya értékes tapasztalatokkal szolgál a marginális földek fenntartható hasznosításáról. Bár számos kihívással néznek szembe a partnerek, az eddigi eredmények biztatók, különösen az amerikai bársonymályva termesztésekor, amely ígéretes lehet a száraz, aszályos területeken. A projekt interdiszciplináris megközelítése, a helyi szereplők aktív bevonása és a körforgásos gazdasági modell alkalmazása hozzájárulhat a biodiverzitás növeléséhez, az ökoszisztéma állapotának javításához és a klímacélok eléréséhez nemcsak a profitra, hanem az ökoszisztémák regenerálására is fókuszálva. A megszerzett tudás és tapasztalatok kulcsfontosságúak lehetnek más hasonló területeken való alkalmazáshoz.
