A programról akkor Nagy István agrárminiszter úgy vélekedett, a szürke fogoly szerves része a magyar kultúrának és a nemzeti hagyományoknak, ezért a faj védelme minden olyan hazai vadászterületen prioritás, ahol komplex fajvédelmi terv megvalósításával van esély a természetes populációk megmentésére.

Mára azonban annyira lecsökkent az állomány, hogy egyes területeken a madaraknak nincs alkalmuk a párba állásra és a természetes szaporodásra. (A fogoly monogám faj. A tyúk a dürgési időszak idején a szomszédos fogolycsalád kakasait keresi fel a párválasztáshoz. Abban az esetben, ha az egyedsűrűség nem éri el a négyzetkilométerenkénti két egyedet, ami már kritikus sűrűségnek számít, akkor gyakorlatilag nem lehetséges a szaporodás). De ez csak egy tényező a sok közül, hogy miért esett a szürke fogoly hazai állománya (európai tendencia) 120 év alatt 1 millió 200 ezer becsült egyedszámról 10 ezer alá – az állománycsökkenés további okairól már korábbi cikkünkben részletesen írtunk.

A rendeletmódosítás célja

A szörnyű, több tényezős probléma kezelésére, mondhatjuk, a faj megmentésére (ha már nem késő…) nemrégiben az Agrárminisztérium társadalmi egyeztetésen alapuló rendeletmódosítása a mesterséges vadtenyésztésből származó foglyok nagyobb arányú kihelyezését ösztönözné.

A tervezethez fűzött előterjesztői indoklás szerint: „A módosítás célja a zárttéri vadtartásból (mesterséges vadtenyésztésből) származó fogoly vadászterületre történő kihelyezett mennyiségének nagyobb arányban történő hasznosítása, ezáltal a vadászatra jogosultak ösztönzése a fogoly vadászterületre történő kihelyezésében. A természetes fogolyállomány védelme érdekében nem csak védett természeti területen, hanem Natura2000 különleges madárvédelmi területen is szükséges a természetvédelmi hatóság, mint szakhatóság hatósági eljárásba történő bevonása.”