Hogy ez mily módon segít a fogolyállományon? – felületi kezelésnek is kevés.
A tenyésztésből kihelyezett egyedek többségét (predátorkontroll hiányában) elviszi a róka, a sakál stb. Másfelől a fogoly számára létrehozott, preferált élőhelyfoltokba történő lokális kihelyezés korlátozza az esetleges állománynövekedés lehetőségét a korlátos megfelelő élőhely-feltételek miatt.
A fácánnál már sikerült tönkretenni a vad állományt a tenyésztett madár kibocsátásával, most a fennmaradó összetöpörödött szürke fogoly állománnyal is megtesszük ugyanezt, végérvényesen megpecsételve a faj sorsát.
A rendeletmódosítással szemben sokkal nagyobb ráció van az Európai Unió által is támogatott, mezőgazdasági táblák között kialakított minimum 5 méter széles szegélyek kialakításában (pillangósok bevetésével), mezővédő erdősávok, fasorok telepítésében, valamint a peszticidek, herbicidek minimalizálásában, hiszen a rovarfehérje a fogolycsibe rendkívül fontos tápláléka fejlődéséhez, túléléséhez.
Ha ezek az élőhelyfejlesztési feltételek megvalósulnának, akkor a fogolyállomány megőrzése, védelme, segítése nem csak „felületi kezelésen” alapulna.
