Ha annyira belejövünk a lepketartásba, hogy állandó résztvevői lesznek életünknek, berendezkedhetünk komolyabb lepkeházzal, illetve lehet kinti lepkekertet is építeni.

Ide már akár nagyobb számú lepkét is betervezhetünk, a nekik való növények telepítésével. Természetesen egy kinti lepkekertnél nagyon kell ügyelni a biztonságra: a lepkékhez semmi nemkívánatos ne jusson be, például pókok, ragadozó rovarok, madarak, illetve a lepkék se juthassanak ki.

Utóbbi esetet mindenképp kerüljük el, Magyarországon szigorúan tilos és jogszabályba ütközik idegenhonos fajokat szabadon engedni. Tehát a háló legyen macskabiztos, mert egy műanyag szúnyoghálót egy kíváncsi macska vagy kutya igen hamar átszakít. És érdemes dupla ajtót tenni a bejárathoz, ha szökik a lepke, ne jusson ki akadálymentesen.

Ha nyárra kinti tartást tervezünk, fél­árnyékos helyet keressünk, az egész napos napsütés nem tesz jót a lepkéknek. Fontos megemlíteni, hogy ha valaki szeretne lepkéket tartani, ne a hazai, honos lepkefajokat fogja be és tartsa, ezt nem szabad, hiszen sok lepkefajunk védett Magyarországon. Tenyésztőtől vásároljunk bábot, tojást, hernyót, azt próbáljuk meg felnevelni zárt körülmények között.

És miért hasznos hobbi még a lepketartás? Mert lehet velük ismereterjesztő előadásokat tartani gyerekeknek. Nagyon fontos manapság, hogy a gyerekekhez minél közelebb hozzuk a természetet, és megismertessük velük egy-egy szegmensét. A lepkék, bábok, hernyók világa elég érdekes, látványos és könnyen megfigyelhető.

Lepke kisokos

A lepkék az ízeltlábúak törzsébe (Arthropoda) és a rovarok osztályába (Insecta), -a legutolsóként kifejlődött- lepkék rendjébe (Lepidoptera) tartoznak. Rendszerezésük a mai napig tart, és nem végleges. A világon kb. 180 ezer leírt lepkefaj él, a Magyarországon élő fajok száma kb. 3500-ra tehető. Méretük változatos, a kifejlett példányok szárnyfesztávolsága néhány mm-től 30 cm-ig terjedhet. Szájszervük egészen speciális pödörnyelv, amelyet általában felpödörítve tartanak, és csak iváshoz, illetve táplálkozáshoz nyújtják ki. Érdekesség, hogy vannak szárny nélküli fajaik is. Legjobb repülők köztük a szenderek. A hobbitartásban a leglátványosabb (akár méretben, akár színben) szárnyú fajok a népszerűek. Az imágók (kifejlett állatok) pödörnyelve csak folyadék felszívására alkalmas. Sok faj imágója egyáltalán nem táplálkozik.

Lepke vagy pillangó?

A lepke a tágabb elnevezés. A lepke a rend (Lepidoptera), a pillangó pedig a renden belül a pillangófélék családját fedi (Papilionidae). Szóval röviden: nem minden lepke pillangó, de minden pillangó lepke. Magyarországon 5 pillangófaj él és mindegyikük védett: Farkas­almalepke (Zerynthia polyxena), Apolló-­lepke (Parnassius apollo), Kis Apolló-lepke (Parnassius mnemosyne), Kardoslepke (Iphiclides podalirius), Fecskefarkú lepke (Papilio machaon).

Lepkeszótár

pupárium – a védőburok (bábköpeny), amiből a rovar előbukkan

baldachin – felül egy pontban sátortető-szerűen összefogott háló, amiben a lepkét tartjuk

mekónium – a lepke első ürüléke. Egyfajta salakanyag, ami az átalakulás után nem hasznosul, és a kikelés közben, vagy után űriti az állat

holometamorfózis – teljes átalakulás, a lepkék így fejlődnek. Szakaszai: pete, lárvastádium, bábállapot, majd kikel a kifejlett lepke

diapauzál – szünetet tart a fejlődésben a báb, nyugalmi állapotnak is nevezzük

műnektár – mézből, vízből és cukorból álló keverék a nektárevő lepkéknek