Éreznek ízeket a galambok?
Érdekes különbség, hogy míg mi, emberek a fogaink segítségével megrágjuk táplálékunkat, ami nyállal keveredve kerül a gyomorba, és annak ízét a szájüregben a nyelvünkkel érezzük, a magevő madarak többsége teljesen más módszert alkalmaz az anatómiai felépítésükből adódóan. Csőrük van, fogaik nincsenek, így nem tudnak rágni. Ebből adódóan a magokat egészben nyelik le, és a zúzógyomor látja el azt az őrlő feladatot, amit fogak híján a csőrükben nem tudnak megoldani.
Minden galambtartó tapasztalja, hogy egyes magokat jobban szeretnek, például a mogyoróért megőrülnek, míg az árpa és a búza nem annyira kedvenc az étlapjukon. Az árpából a lekerekítettebb típusokat szokás etetni, és a galambászok véleménye szerint ez télen azért is jó, mert megeszik, de nem szeretik annyira, hogy túlzásba vigyék, így kevésbé híznak el.
A búza pedig sokszor ottmarad az etetőben – ameddig van más mag –, ennek oka többek szerint, hogy a búzát a magtárakban különböző szerekkel kezelik a magtári kártevők ellen, és e szerek miatt kevésbé ízletes a jó szaglású galambok számára.
A galambok takarmányválasztásában a magvak alakjának és felületének van döntő szerepe. A hegyessel és a rücskös felületűvel szemben előnyben részesítik a gömbölyűt, az oválisat és a sima felületűt – amennyiben van előttük választék.
A galambok éreznek ízeket, bár ízlelésük nem olyan kifinomult, mint az embereké. Kevesebb ízlelőbimbójuk van – körülbelül 30-50 –, míg az embereknek 9000-10000. A galambok képesek megkülönböztetni az édes, savanyú és keserű ízeket, és ösztönösen felismerik, mely ízek jelentenek számukra megfelelő táplálékforrást. Például sokszor sikerrel elkerülik a mérgező anyagokat, amelyek gyakran keserű ízűek.
Érdekes módon a madarak, köztük a galambok sem érzékelik a csípős ízt, mivel a csípősséget okozó kapszaicinre érzékeny idegvégződések náluk nem működnek. Ezért láthatjuk, hogy a madarak gond nélkül fogyasztanak csípős paprikát, míg a legtöbb emlős elkerüli azt. Bár a galambok ízlelésének szerepe kisebb lehet a látásukénál vagy hallásukénál a táplálék keresésében, mégis fontos szerepet játszik abban, hogy kiválasszák a számukra megfelelő és biztonságos élelmet.
A debreceni állatkert új lakói úgy repülnek, ahogy senki más
