Fotó: Wikipedia
A kísérlet során megfigyelték, hogy a récék a kukorica alsó két-három levelét elfogyasztják ugyan (ahogy a lejjebbi mellékelt képen is látszik), de ez nem befolyásolja a termés mennyiségét. Viszont a tartástechnológiai elemek helyszükséglete csökkenti a várható hozamot, de a kutatók számolásai alapján ez is csupán 10 százalékkal csökkenti a várható mennyiséget, ezt viszont kompenzálhatja a madarak eladásából befolyt összeg és az alacsonyabb inputköltség.
A kísérlet publikációjában szép számokat láthatunk a rendszer jövedelmezőségéről. A kutatás részleteit ismerve nem jelenteném ezt ki ilyen bátran (és pont ezért nem is ismertetném azokat), hiszen a kontroll parcella művelése és a kontroll csoport tartási körülményei nem feleltek meg a mai mezőgazdasági technológiáknak. Hiszen a kontroll parcellán kézi erővel kapáltak, és a kontroll csoport is csak annyiban változott, hogy zártan, kisebb területen tartották az állatokat, de természetes megvilágítást kaptak, valamint a takarmányozás metodikája is megegyezett a külterjesen tartott társaikéval. A kontroll parcella művelésének megváltoztatásával, intenzív technológiával érdemes lehetne újragondolni a kutatás menetét. Az intenzív pézsmarécetartással úgy gondolom, hogy lenne relevanciája az összehasonlításnak, hiszen ebben a formában egy szezonális termékről beszélünk.
A következőkben szeretnék néhány fejlesztési lehetőséget is megemlíteni. Az állattenyésztésről köztudott, hogy az élőmunka-igénye magas, és sajnos a megfelelő munkaerőhiánnyal vállvetve ez sok gazdát visszatart az állattartástól. Pedig jó lenne, ha újra összhangban lenne a két ágazat.
Az ólakon is megfontolandó megoldás lehet ebből a szempontból automata ajtók használata. Elképzelhető, hogy jobb eredményeket lehetne elérni egy jól megválasztott egységes hibriddel (a kutatásban szereplő egyedek a piacról származtak, vegyes genetikával rendelkeztek), vagy akár mulard kacsával próbálkozni, fajhibrid lévén az ellenálló és alkalmazkodó képessége magasabb. Faji sajátosság a pézsmarécénél a két ivar közötti méretkülönbség, ezért a két ivar elkülönítése indokolt lenne, mint ahogyan azt intenzív körülmények között is teszik. A récék rovására említik, hogy egyes gyomfajokat nem szívesen fogyasztanak, így azok el tudnak burjánzani, ezt a problémát lehet orvosolni szakaszos legeltetéssel.
Természetesen van hátulütője a rendszernek, a környezeti tényezőknek való kitettség kihívások elé állíthatja a gazdákat. A ragadozókkal szembeni védekezés még az egyszerűbb feladat, villanypásztor használata egész jól távol tartja a rókákat. A kukoricának köszönhetően pedig a ragadozó madarak károkozásától sem kell annyira tartanunk.
A korábbi évek tapasztalatai alapján azt lehetne mondani, hogy ettől sem kellene tartani, hiszen a nyári időszakban nem volt jellemző Magyarországon. De sajnos az idei járványhelyzetet látva attól tartok, hogy ez is változni látszik. Így az ilyen és ehhez hasonló rendszerek terjedésének útját állhatja a madárinfluenza.
Az elmondottak alapján szerintem inspiráló ez a megoldás, és tényleg vannak benne hasznos adatok, kis változtatással és a magunk arculatára formálva Magyarországon is kaphatna teret egy hasonló rendszer. Különösen bio- és regeneratív gazdaságokban lehetne fontos szerepe, és színesíthetné a termékpalettájukat.
Bangó-Fi Boldizsár Levente
Állattenyésztő mérnök hallgató
MATE, Gödöllő
Ez is érdekelheti:
