A kivi pukupuku, vagy kis foltos kivi (Apteryx owenii) a kivifélék legkisebb faja, emiatt különösen érzékeny az inváziós ragadozókra. Emiatt úgy gondolták, hogy csak azokon a területeken és kisebb szigeteken maradhatott fent, ahonnan kizárták a ember által behurcolt ellenségeit.
A fő szigeten utoljára 1978-ban látták a fajt. Bár ezután is többször keresték, nem került szem elé. Egészen mostanáig – írja az új-zélandi Természetvédelmi Minisztérium (DOC) sajtóközleményében.
Az egész történet márciusban kezdődött, amikor az új-zélandi Természetvédelmi Minisztérium egyik szerződéses vadásza a déli sziget nyugati partvidékén kiszúrta az apró, röpképtelen madarat. Ezután a területre repült a minisztérium egyik természetvédelmi őre, Iain Graham és kutyája, Brew. Brew-t arra képezték ki, hogy ritka vagy épp inváziós állatokat segítsen megtalálni.
Készítette: Judi Lapsley Miller – Wikimedia commons
„Az első vadonban töltött éjszakán hallottam a kiviket – ketten énekeltek duettet – és azonnal tudtam, hogy ez nem hasonlít egyik másik kivi hangjára sem. Nagyon izgalmas volt, de több napba tellett, mire megtaláltuk a pontos helyet” – nyilatkozta a kereséssel kapcsolatban Graham.
A terület meglehetősen vadregényes, és az időjárás sem volt éppen kedvező. Az expedíció kis híján kudarcba fulladt, csak az utolsó napon sikerült nyakon csípni a rejtőzködő kivit.
Ennél a példánynál is nagy az esélye annak, hogy a ritka fajhoz tartozik, ám még várnak a laboratórium megerősítésére.
Egyelőre igyekeznek további információkat gyűjteni a kis foltos kivi populációról, hogy biztosíthassák a faj jövőjét, melyből összesen kevesebb, mint 2000 egyed található. A most fellelt populáció nem csak tudományos jelentőséggel bír, az őslakos maorik számára is fontos felfedezés. Számukra ugyanis a kivi egy úgynevezett „taonga”, ami szó szerint azt jelenti: értékes kincs.
