A talajbaci, aki jobb hangulatot teremt
Egy a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban megjelent tanulmány megállapította, hogy amikor egészséges egereket hővel elölt M. vaccae készítménnyel injektáltak, és 19 napig egy nagyobb, agresszív hímmel helyezték össze őket, kevesebb szorongásos tünetet, és félelemszerű viselkedést mutattak, továbbá proaktívabban viselkedtek az agresszorukkal szemben. Emellett a baktérium ellenállóbbá tette az állatokat a stressz okozta gyulladásokkal szemben, csodálatos módon még a vastagbélgyulladás kialakulásának valószínűsége is 50%-kal csökkent.
Amikor a Bristoli Egyetemen egereket oltottak be vele, az állatokon olyan viselkedést figyeltek meg, mintha antidepresszáns-kezelésben részesültek volna.
Dr. Mary O’Brien a Royal Marsden kórház onkológusa szintén elképesztő eredményre jutott egy kísérlete során, amikor a páciensein ezt a baktériumot alkalmazta. A kezeltek ugyanis arról számoltak be, hogy energikusabbnak, és derűlátóbbnak érzik magukat, valamint világosabban tudnak gondolkodni.
A kutatások tehát azt mutatják, hogy az M. vaccae képes megnövelni az agyban a szerotonin -a derűs hangulatért, a jóllétért és a boldogságért felelős neurotranszmitter- szintjét

A beteges tisztaság és következményei
A tudósok gyanítják, hogy az antibiotikumok, és a fertőtlenítőszerek túlzott használata az étrendi változásokkal kiegészülve hozzájárulhatnak bizonyos civilizációs betegségek, például egyes allergiák, autoimmun betegségek és mentális egészségügyi problémák elterjedéséhez, mivel ezek az eljárások csökkentették a környezetben természetesen jelenlévő gyulladáscsökkentő, immunmoduláló baktériumokkal való kontaktust. Feltételezésük szerint, ha felelevenítenénk kapcsolatainkat az olyan „régi barátokkal”, mint amilyen a M. vaccae, az segítene számos gyulladásos betegség, köztük a pszichiátriai rendellenességek gyógyításában.
De ahhoz, hogy élvezhessük a M. vaccae feltételezett jótékony hatásait (mint a hangulatjavítás, stresszcsökkentés, immunmoduláció), jelen pillanatban még rendszeres expozícióra van szükségünk, mert a M. vaccae lévén egy talajbaktérium, rendkívül rövid ideig marad életben a testünkben. Az emberi kitettség leggyakoribb módja a talajjal (kertészkedés, természetjárás, vagy játék közben) való közvetlen érintkezés, illetve a földben termő zöldségek felületével való kapcsolat.