Trópusi származású állatokként hazánk nyarai megfelelő körülményeket biztosítanak arra, hogy kedvencünk is nyaraljon kicsit: ha van kertünk, építhetünk számukra egy megfelelően biztonságos nyári lakot, ahová kitehetjük őket. A természetes napfény és friss levegő pozitív hatással van rájuk.

A kültéri elhelyezéshez jól szellőző, zárt flexárium szükséges, amely árnyékos helyen van, nem süti egész nap a Nap, inkább szórt fényt kap, védett a ragadozók (pl. madarak, macskák) elől, rendelkezik mászási lehetőségekkel, élő növényekkel, biztosítja a vízellátást (permetezéssel, itatóval). Fontos, hogy a hőmérséklet ne emelkedjen túl magasra, (35 °C fölé), mert a túlmelegedés komoly veszélyt jelent rájuk. Ugyanez igaz az éjszakai lehűlésre is – ha az idő túl hűvösre fordul, az állatot vissza kell vinni a benti terráriumba.

És mi a helyzet akkor, ha nyaralni mennénk? A kaméleon nem hagyható magára több napra, ezek az állatok napi szintű gondoskodást igényelnek. Így ha nyaralni megyünk, két lehetőségünk van: vagy házhoz járó gondozót keresünk, vagy hüllőkkel foglalkozó panzióba adjuk kedvencünket. Előbbi esetben fontos, hogy aki ellátja állatunkat, értsen a kaméleonokhoz, adott esetben vegye észre, ha valami nincs rendben. Utóbbi választás hátárnya, kevés az ilyen állatokra szakosodott panzió, így sokat kell utaztatnunk kedvencüket, ha ideiglenesen jó ellátást szeretnénk neki.

A kaméleonok tartása nem való mindenkinek, és ez nem közhely! Ezek az állatok nem igénylik a szoros emberi közelséget, nem ,,szociálisak”, nem szeretnek kézben lenni – tehát nem házikedvencek a szó klasszikus értelemében. Tartásuk azoknak ajánlható, akik inkább szeretik őket megfigyelni, tanulni, precízen és rendszeresen gondoskodni az állataikról, nem sajnálják az időt és energiát a körülmények kialakítására, felelősségteljesen gondolkodnak az állattartásról. Nem ajánlható azoknak, akik mindennapos szoros kapcsolatra vágynak kedvencükkel, szeretik ölben, kézben tartani, sokszor simogatni őket; nem tudnak, vagy nem akarnak napi szinten foglalkozni velük, illetve csak a látvány vagy ritkaságuk

Kaméleon-különlegességek

Függetlenül mozgó szem: a kaméleonok szemei egymástól függetlenül mozognak, így egyszerre két különböző irányba tudnak nézni, ami segíti őket a zsákmány és a ragadozók észlelésében. Szemeik nemcsak függetlenül mozognak, hanem szinte teljes körpanorámát írnak le, így alig van olyan pont, amit ne látnának.

Színváltoztatás: nemcsak rejtőzködésre használják, hanem kommunikációra és hőszabályozásra is. A bőrükben található speciális pigmentsejtek elmozdulásával változtatják színüket.

Villámgyors nyelvmozgás: a nyelvük akár kétszer hosszabb lehet, mint a testük, és villámgyorsan kilövik a zsákmány elkapásához.

Fogófarok: a legtöbb kaméleon farka elősegíti a stabilitást és a kapaszkodást, így könnyedén mozognak a fákon.

Speciális lábujjak: lábukon két-három összenőtt ujj található, amelyek segítik a biztos fogást az ágakon.

Természetes „hőmérő”: a színváltoztatás nemcsak rejtőzködésre szolgál, hanem a testhőmérséklet szabályozására is. Sötétebb színt vesznek fel, ha melegebbek szeretnének lenni, és világosabb árnyalatot, ha hűteni akarják magukat.

Lassú, de kiszámított mozgás: a kaméleonok különleges, lassú mozgásukkal utánozzák a levelek ringását, így kevésbé feltűnőek a ragadozók számára.

Madagaszkár apró csodája: a Brookesia Micra nevű faj a világ egyik legkisebb hüllője, felnőtt korában is csak kb. 2,9 cm hosszú.