A városi erdők jelentősége a települések klímájának védelmében címmel közös sajtótájékoztatót tartott az Agrár- és az Energiaügyi Minisztérium a budapesti Szabadság téren.
A városi erdők fontos szerepet játszanak a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében. Közismert negatív jelenség a városi épületekről és az aszfaltról visszaverődő napsugarak miatt kialakuló a hőszigethatás, amelyeket nagy mértékben ellensúlyoznak a városi erdők és zöldterületek. Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára kihangsúlyozta, hogy a XXI. század városa akkor élhető, ha minél több fás zöldterület található benne, melyek már a városi infrastruktúra részét képezik. Az Agrárminisztrérium és a 22 állami erdőgazdaság kiemelt feladatának tekinti a városi erdők kezelését. 2024-ben az Energiaügyi Minisztériummal közösen kutatási programot indítottak Budapesten, amely a városi erdők klímavédelmi funkcióit vizsgálja, amely országszerte (Sárvár, Kecskemét) új mintaprogramokkal folytatódik.
A kutatás néhány érdekes eredménye:
- a fővárosi erdők közel 340 ezer tonna szenet tartanak lekötve, ami tízszerese a teljes tömegközlekedés egy éves kibocsájtásának.
- A fővárosi erdők széntárolási kapacitásának karbonpiaci értéke 14-24 milliárd forint
- A fővárosi erdőterület évente10 ezer tonna szén-dioxidot köt meg, ami közel 1000 autóbusz 100 km-es futásteljesítményét ellensúlyozza.
- Az egy főre jutó budapesti erdőterület (33 m2) ötször akkora, mint az egy főre jutó park (6 m2) terület, ezzel európai szinten a középmezőnybe tartozunk
Az államtitkár szerint a városi erdők a lakott területek biológiai védelmi rendszerei. Szemléletváltás zajlik az erdőkezelésben is, városi erdők már nem csak, mint turisztikai látványosság fontosak, hanem klímavédelmi eszközként védelmet nyújtanak az extrém hőhullámok ellen, tompítják a hírtelen lezúduló csapadékmennyiséget, de funkciójuk még a szélsebeség lassítása, a talajvédelem, az árnyas erdei mikroklíma biztosítása, az emberek életkörülményeinek javítása.
A Pilisi Parkerdő több, mint 50 éve kezeli a természetközeli gazdálkodásban a főváros és az agglomeráció állami erdőit. A társaság elindította Városierdő-fejlesztési programját, mely hosszú távú, szisztematikus koncepció a budapesti erdők komplex ökoszisztéma-szolgáltatásainak javítására.
Az államtitkár úr felhívta az önkormányzatok figyelmét, hogy augusztus folyamán ismét megnyílnak az erdőtelepítéssel kapcsolatos pályázati lehetőségek, ahogy újból támogathatóvá válik a települések határába tervezett mezővédő erdősávok telepítése.
Gondola Csaba, az Energiaügyi Minisztérium körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára szerint számos sikert könyvelhetünk el a klímaváltozás elleni vállalások terén: az üvegházhatású gázok kibocsájtása tekintetében az 1990-es időszakhoz képest közel 47 százalékkal csökkent hazánk nettó üvegház hatású gázkibocsájtása, ami kiemelkedő eredmény az EU 36%-os átlagához képest.
A városi erdők kutatásának szakmai hátterét a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete biztosította. Borovics Attila, az intézet főigazgatója kutatóként kiemelte, hogy a megszokott módszerekkel már nem követhető nyomon a változás. A klímaváltozást le kell fordítani az erdők nyelvére, és azon belül a városi zöldterületekre is, ahol még szélsőségesebb a helyzet, sokszor félsivatagos körülmények között kell a túlélést biztosítani. A hőszigethatás miatt még a drasztikus hőmérséklet emelkedésnél is magasabb hőmérsékleti maximum értékek fordulnak elő nyár derekán, ami a fafajok növekedése szempontjából a legérzékenyebb időszak. A városi környezet egyfajta tesztüzeme a várható változásoknak, ha megoldást tudnak kínálni erre a kihívásra, akkor az a valódi erdei ökoszisztémákban is megvalósítható lesz. A vizsgálatok eddigi eredményei azt mutatják, hogy a környezeti változásokat jelentős mértékben enyhítik a városi zöld területek, beleértve a fasorokat, temetőket és minden erdőszerű képződményt. Egyre világosabb tehát, hogy az erdő mindenütt hatalmas érték, amely az ott élő emberek mindennapi életét kellemesebbé teszi.
