Nem honos Németországban – még!

Európában eddig csak Olaszországban és Svájcban találtak japáncserebogár-fertőzést. Ezért az ezekből az országokból Németországba vezető közlekedési útvonalakat, az ezekből az országokból származó áruk átrakodási pontjait és a határ menti területeket megfigyelés alatt tartják.

A bogár a populáció kialakulása után kezdetben évente csak egy-öt kilométert terjed.

A tömegközlekedési eszközökön utazva azonban sokkal nagyobb távolságokat tehet meg. A kukoricagyökérgubacs hasonló módon terjedt el Németországban.

Az utazók jelentik az egyik fő veszélyforrást

A Lindau közelében most befogott bogarak tehát az olaszországi és svájci fertőzött területekről származó utasok is lehetnek. Németországban eddig csak Baden-Württembergben és Bajorországban fogtak bogarakat csapdákba. Jelenleg feltételezhető, hogy ezek a bogarak nem Németországban keltek ki.

Azonban a japán cserebogár Németországban is bármikor megtelepedhet – figyelmeztetnek a szövetségi államok növényvédelmi szolgálatai. Ennek megelőzése érdekében a szövetségi mezőgazdasági minisztérium figyelmezteti a lakosságot: a japán cserebogár a nyaralási csomagokban potyautasként a hazai mezőgazdaság, a kertek és az erdők számára is komoly problémát jelenthet.

Mindenki, aki ellenőrzi a bőröndöket, az autókat vagy a kempingfelszereléseket, segít a helyi növények, a természet és a termények védelmében.

Hazai helyzet

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara figyelmeztet arra, hogy hazánkat is fenyegeti a japán cserebogár (Popillia japonica). A Japánban és Oroszország távol-keleti területein őshonos bogár hazájában nem okoz jelentős kárt, mivel természetes ellenségei a populációt alacsony szinten tartják. Emellett más cserebogárfajokkal is versenyeznie kell.

Őshazáján kívül viszont jelentős kárt okoz, aminek egyik fő oka, hogy több mint 400 különböző gazdanövénye ismert, és invazív rovarként ellenségei/ellenfelei sincsenek.

Először 1916-ban egy Riverton környéki (USA, New Jersey) faiskolában okozott kárt. Azóta a tagállamok széles körében elterjedt, és jelentős kártevővé vált.  Feltehetően lárvaként szaporítóanyaggal érkezett a kártevő Japánból az amerikai kontinensre.

Európában először 2014-ben Olaszországban jelent meg. Három évvel később Svájcban észlelték a károsítót, mára pedig Portugáliában, Németországban és Szlovéniában is igazolták a jelenlétét. Megjelenésében, betelepedésében főként a személy- és áruszállításnak van jelentős szerepe. Hazánkban még nincs jelen a károsító, de potenciális veszélyt jelent.

Gombavilág a talpunk alatt – Magyar Mezőgazdaság

Poloskahelyzet: mikor lesz belőlük kevesebb? – Magyar Mezőgazdaság