A fenntartható termesztésben a kemikáliák nem megengedettek, csak mechanikai módszerek vagy alternatív megoldások lehetségesek.
A kémiai gyomirtás helyettesítésére mechanikai és termikus eljárások alkalmasak. Utóbbiak közé tartozik a forró vízzel, forró habbal vagy gázperzseléssel való gyomirtás, amelyeknek viszonylag kicsi a munkateljesítményük és nagyon drágák, ezen kívül a hatástartamuk rövid, károsítják a talaj élőlényeit, ezért a szőlőtermesztésben nem tartoznak a szakmailag támogatott kategóriába.
A talajművelésnek nemcsak a gyomokra van hatása
Elfogadott eljárás a gyomirtók helyettesítésére a sorok aljának mechanikus gyomszabályozása, melynek során nagyon fontos szempont, hogy a talaj nedvességtartalmát megőrizve végezzük el a műveletet.
A talajművelésnek nemcsak a gyomokra van hatása, hanem a talajban élő szervezetekre, a talaj fizikai és kémiai állapotára is, és ezzel együtt a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére. Minden egyes talajművelés az értékes humusz leépülésével és CO2-felszabadulással jár, mivel a talaj átkeverése és levegőztetése serkenti a mikrobák aktivitását, még ha rövid időre is. A gyakori talajművelés emeli a talajhőmérsékletet, ami szintén növeli a talajaktivitást.
Nemcsak minden talajművelés, hanem a nitrogéntrágyázás is növeli a talaj levegőztetésén keresztül a biológiai aktivitást, és ezzel együtt a humusz nitrogéntartalma is felszabadul. Egy tavaszi soraljművelés ugyanakkor kedvező lehet, hiszen nitrogént szabadít fel a talajból a szőlő számára. Ennek viszont nincs tartós hatása, ezért a talajt többször mozgatni kell. A hazai gyakorlatban évi 4-5 alkalom az általános, de vannak, ahol még többször végeznek soraljművelést.
A talajművelés időpontja is fontos szerepet játszik a gyakoriságon túl. A tavaszi és nyár eleji munkák kihatással vannak a nitrátkimosódásra, ami terheli a környezetet. A klímaváltozás egyik jele, hogy a telek melegebbé és nedvesebbé válnak, a talajélet a téli hónapokban sem áll le, folyamatos aktivitást mutat. Ez azt jelenti, hogy a késői talajmunka ugyancsak nitrogén-felszabaduláshoz vezet. Az elmunkált sík területen nincs növényzet, a nitrogén szabadon kimosódhat a talajból nitrát formájában, ami a talajvizekben, elfolyó vizekben tárolódhat.
