Sajnos sok kártevője van: közülük a gyökereket pusztító cserebogárpajorok, a vesszőt károsító málnavessző-szúnyog, málna-gubacsszúnyog és málna-karcsúdíszbogár, a lombot károsító málna-sodrómoly és kis málna-levéltetű, valamint a terméskárosító kis málnabogár a legjelentősebbek.
A gombabetegségek ellen – a hosszan tartó fertőzési veszély miatt – is rendszeresen védekezni kell a tenyészidő folyamán, lehetőség szerint összekapcsolva a kártevők elleni permetezéssel.

Málna-karcsúdíszbogár
A málna-karcsúdíszbogár lárvája a vesszők belsejében károsít, és a vesszőpusztulás miatt csökkenti a termésmennyiséget. A vesszőkön a földtől 20-40 cm magasságban 2-2,5 cm hosszú, orsó alakú duzzanatok, úgynevezett álgubacsok képződnek, ahol a vesszők meggyengülnek és könnyen letörnek.

Az álgubacsok akadályozzák a tápanyag- és vízszállítást, a fölöttük lévő rész hervad, pusztul. A kifejlett, 7-15 mm hosszú, halványsárga testű, sötétbarna fejű lárvák telelnek át a károsítás helyén, tavasszal ugyanott bábozódnak. Az 5-8 mm hosszú, sötétzöld vagy zöldeskék, fémfényű bogarak májusban rajzanak, majd az érési táplálkozást követően június elején kezdődik a tojásrakás. Az érési táplálkozás során a bogarak a leveleket rágják.
Az egynemzedékű díszbogár ellen legegyszerűbben a megvastagodott vesszők tőből kivágásával és elégetésével védekezhetünk. A házikerti málnásokban mindenütt megtalálható kis málnabogár lárvája és a kifejlett bogár egyaránt kártevő. A bogár érési táplálkozása során virágport eszik, megrágja a bimbókat, ezáltal a termés féloldalas, értéktelen lesz. Némi kárt a levelek lyuggatásával is okoz. Lárvája a málna termésében fejlődik.
A fertőzött málnaszemek világospirosak, torzulnak, összezsugorodnak és lehullanak. Egy lárva több termést is tönkretehet.

Az imágó 3,5-4 mm hosszú, sötétsárga testű, sárgásbarna szőrzettel borított bogár. A talajban 5-20 cm mélyen telel át és tavasszal, amint a hőmérséklet 18 °C körül állandósul, rajzani kezd. A nőstények a málna fővirágzásának idején rakják le 1-1,5 mm-es tojásaikat fejlettebb virágokra, később a fiatal termésekre is. A 6-7 mm-es sárgásfehér lárvák a gyümölcs belsejében táplálkozva fejlődnek ki, majd a talajba húzódnak, ahol földszemcsékből gubót készítenek, és bábbá, majd bogárrá alakulnak.
A kifejlődött bogarak ebben a bábbölcsőben telelnek át. Általában évente egy nemzedéke fejlődik. A hatásos védekezéshez április közepétől figyelemmel kell kísérni a málnatöveket. Amint rajzó bogarakat látunk, védekeznünk kell ellenük, mielőtt elkezdenék érési táplálkozásukat.

Málna-vesszőszúnyog
A málna-vesszőszúnyog ellen rendszeresen védekezni kell. A kárt a málnavesszők kérge alatt táplálkozó lárvák okozzák: elroncsolják a háncsszövetet, majd a farészt pusztítják, ahol a farészbe mélyedő barna vagy lilásbarna foltok keletkeznek. A tápanyagellátás gátlása miatt csökken a hajtásnövekedés, és különösen szárazságban a növény sárgul, szárad, a gyümölcs pedig fonnyadt lesz. A vesszők sebzésével ráadásul elősegíti a málnavesszőt megbetegítő kórokozók megtelepedését.
A kártevő talaj 3 cm mély rétegében telel át bábállapotban. Az áttelelő nemzedék első rajzó egyedei, a 2-3 mm hosszú, sárgásvörös szúnyogok május végén jelennek meg és csupán 3-5 napig észlelhetők. A nőstények fehér, hosszúkás tojásaikat csoportosan rakják a hajtások, vesszők alsó részeinek héja alá sebzéseken, repedéseken keresztül. A lárvák csoportosan károsítanak a kéreg alatt. Kifejlődve 3-3,5 mm hosszúak, kezdetben világossárgák, később narancssárgák.

A kártevő eredményes visszaszorítására a mechanikai és a kémiai eljárásokat egyaránt figyelembe kell vennünk. Csökkenteni kell a tojásrakásra kedvező lehetőségeket, ehhez el kell távolítani a repedezett kérgű hajtásokat, fertőzött vesszőket. Utóbbiakat július végétől szeptemberig vágjuk ki, amikor a lárvák még a belsejükben találhatók, mert később a kártevő már a talajba költözik át.
A kémiai védekezést az áttelelő nemzedék rajzásával egy időben, május végén kell kezdenünk, majd legalább még egy alkalommal meg kell ismételnünk. A szüret után a kórokozók elleni védekezéssel egy időben ellene is folytatni kell a permetezést. A letermett, beteg vesszők július vagy augusztus végi eltávolításával jelentősen gyéríthetjük a károsítót.