Árulkodó jelek
Sörénytépésnél sok ló egyértelműen kimutatja nemtetszését, mások kevésbé. Szoros kapcsolat van a fájdalomérzet és a félelem közt, az a ló, amelyik fél, sokkal erősebben reagál a fájdalmat okozó ingerre. Ha sörénytépéskor azt tapasztaljuk, hogy lovunk csikorgatja a fogát, kapkodja a fejét, csapkod a farkával, biztosak lehetünk benne, hogy fájdalmat okozunk. Néhány ló jobban viseli ezt, főleg, ha nem egyszerre akarjuk megszabadítani a hosszú, dús sörényétől, hanem fokozatosan. Ilyenkor a legjobb, ha mindig csak keveset távolítunk el egyszerre a sörényből a szokásos napi ápolási rutin részeként és azt is érdemes a martájékon kezdeni, ahol gyakran vakarásszák egymás sörényélét a lovak.
A legérzékenyebb terület általában a tarkótájék. Érdemes megpróbálni a figyelemelterelést például valami finomsággal, amit a ló szeret, mert ez bizonyítottan elviselhetőbbé teszi a számukra a kellemetlen procedúrát. Az időzítés sem mindegy, ugyanis éppúgy, mint az embereknél, a lovaknál is nyitottabbak a pórusok edzés után, ezért ilyenkor könnyebben kijönnek a sörényszálak, ami nem jelenti azt, hogy ne lenne ilyenkor is fájdalmas a procedúra, hiszen a fájdalomreceptorok ettől még ott vannak.
Tanult tehetetlenség
Tovább bonyolítja a herlyzetet, hogy nem csak olyan lovak vannak, amelyek egyértelműen kinyilvánítják nemtetszésüket. Vajon azok a lovak, amelyek mozdulatlanul tűrik, szinte elalszanak a sörénytépés alatt valóban nem éreznek fájdalmat, vagy csupán a „tanult tehetetlenség” állapotában tűrik a folyamatot? Mi az a tanult tehetetlenség? Tanult tehetetlenségnek hívják, a pszichológiában azt a mentális állapot, mely során az egyén (jelenesetben a ló) egy traumatikus esemény vagy tartós kudarc után az egymást követő kiszámíthatatlan negatív ingerek hatására feladja, hogy azokat megpróbálja elhárítani, még akkor is, ha amúgy elkerülhetőek lennének, mert arra a meggyőződésre jut, hogy nem képes ezeket az ingereket befolyásolni.
Ha például a ló megpróbálja újra és újra megértetni velünk, hogy ez fáj és mi ahelyett, hogy abbahagynánk a fájdalmat okozó tevékenységet megfegyelmezzük vagy megbüntetjük, és ezzel azt mondjuk: „Nem, egyhelyben kell állnod, és el kell viselned ezt”, akkor a ló képes eljutni a tanult tehetetlenség állapotába. Ezt az állapotot később nagyon nehéz felismerni. A ló prédaállat, és a túlélés érdekében sajnos hajlamos elrejteni a fájdalmat, ezért érdemesebb inkább sörénytépő kést, vagy speciális trimmelő ollót, kefét használni.
Rejtőzködő veszély – a lovak tetanuszos megbetegedése – Magyar Mezőgazdaság
Röntgen és a lóvásárlás: valódi biztonság vagy látszatbiztosíték? – Magyar Mezőgazdaság
