A szemünk előtt, nemzeti kormányok és gazdaszervezetek részvételével zajlik az agrártámogatások jövőjéről zajló vita az Európai Unióban, melynek a tétje óriási: fennmaradhat-e 2028 után a jelenlegi támogatási rendszer, mely garantálja az ágazat stabilitását és jövőjét vagy a források egy részét a közösség más célokra fordítja, például az ukrajnai újjáépítésre. A magyar kormány és szakmai szervezetek, így a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is határozottan kiálltak a brüsszeli szándékkal szemben, a gazdák pénzét nem szabad más célokra fordítani. Ahhoz azonban, hogy jobban megértsük, mit veszíthet az ágazat az uniós agrártámogatások megkurtításával, érdemes áttekinteni a 2014 és 2022 zajló Vidékfejlesztési Program eredményeit.
A Vidékfejlesztési Program támogatásával megvalósult fejlesztésekkel, beruházásokkal országszerte találkozhatunk. Ezek jelentősen hozzájárultak a vidéki életminőség javításához, a közösségek megerősödéséhez, a fiatalok agráriumba való bekapcsolódásához és az ágazat fenntartható és versenyképes működéséhez.. Az Európai Unió közös agrárpolitikájának második pillére kezdetben 17 százalékos nemzeti társfinanszírozás mellett segítette a gazdálkodókat és a vidékfejlesztést, majd a magyar kormány – látva a gazdálkodók fejlesztési igényét és a források hatékony hasznosulását – 2021-ben arról döntött, hogy a vidékfejlesztési forrásokhoz a hazai költségvetésből biztosított nemzeti kiegészítő finanszírozás mértékét a maximális megengedett mértékre, 80 százalékra emeli. Ennek köszönhetően a program forrása mintegy 3000 milliárd forintra emelkedett, melynek keretében közel 400 ezer pályázat, illetve támogatási kérelem részesült támogatásban.
Mi valósult meg eddig?
A Vidékfejlesztési Program a legnagyobb arányban beruházások támogatásával, valamint terület- és állatalapú támogatások biztosításával járult hozzá a hazai mezőgazdaság fejlődéséhez. Meglehetősen impozáns adat, hogy a Program során összesen 54 ezer mezőgazdasági beruházás (gép- és eszközvásárlás, üzem- és telepfejlesztés) részesült támogatásban. Mintegy 1300 élelmiszeripari feldolgozó üzem jött létre vagy újult meg a 310 milliárd forint e célra kihelyezett támogatásból, ami egyrészt erősítette a versenyképes feldolgozást, továbbá fokozta a késztermékek piacán a hazai önellátás részarányát. És hogy mindez miként segíti a fogyasztókat? A fejlesztéseknek köszönhetően még több hazai feldolgozású, korszerű és egészséges magyar élelmiszert kerül a boltok polcaira, így az élelmiszeripari fejlesztéseknek mindnyájan nyertesi vagyunk.
A hazai erdőgazdálkodás erősítését és a klímaváltozás mérséklését is szolgálja, hogy 28 ezer hektárnyi új erdőterület jött létre a Vidékfejlesztési Program támogatásaiból, ráadásul faültetésből a városoknak, falvaknak is jutott A Településfásítási Program eddigi öt ütemében összesen 61 000 sorfát ültettek el közel 2000 településen, amelyhez a Vidékfejlesztési Program 2,85 milliárd forint támogatást biztosított. A gazdálkodást és a természetes környezet védelmét egyaránt szolgálták a Program méhészeti támogatásai, melyekből több mint 4400 kedvezményezett és közel félmillió méhcsalád részesült.
Ágazati kitekintés
A Vidékfejlesztési Program eredményeit persze az egyes ágazatokra lebontva is érdemes áttekinteni. Az élelmiszer-önellátási képességünket meghatározó állattenyésztésben például összesen 3300 fejlesztés valósult meg 365 milliárd forint támogatásnak köszönhetően. A kertészetek esetében 6000 hektárral nőtt a korszerű zöldség- és gyümölcstermesztés területe, valamint 100 hektárnyi üveg- és fóliaház-fejlesztése valósult meg. A kertészeti támogatások keretében mintegy 4000 hektáron indult el gyümölcsültetvény-telepítés. A hazai gombatermesztést csaknem 60 ezer négyzetméternyi korszerűsített vagy újonnan létesítendő gombaház támogatásával serkentette ez a Program. A természet- és környezetvédelem támogatására több mint 800 milliárd forint jutott a forráskeretből: 2022-re 1,5 millió hektár mezőgazdasági területen AKG vagy ökológiai gazdálkodást folytattak, ezzel közel kétszeresére nőtt az ilyen módon megmunkált területek száma. A mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatására pedig a pályázatok segítségével több mint 2300 gazdálkodó kapott támogatást. A kedvezményezettek modern eszközök beszerzésére, digitális megoldások bevezetésére és szaktanácsadásra fordították a forrásokat. Nem utolsósorban szólni kell az égetően fontos generációváltásról is: mintegy 5000 fiatal gazda kapott támogatást gazdaságuk fejlesztésére.
(x)
