Az Európai Unió Élelmiszerbiztonsági Hatósága (EFSA) friss jelentésében arra a következtetésre jutott, hogy gyakorlatilag lehetetlen javítani a jelenlegi szőrmefarmrendszeren, amelyben nyérceket, rókákat, nyestkutyákat és csincsillákat tartanak. Ez jelentős előrelépést jelenthet az uniós szintű tilalom bevezetése felé – írj az Euractiv.

A héten közzétett jelentés szerint a hagyományos ketreces tartás képtelen kielégíteni az állatok alapvető testi és viselkedési szükségleteit. Az EFSA megállapítása szerint: „Sem a problémák megelőzése, sem érdemi enyhítése nem lehetséges a jelenlegi rendszerben.”

Az érintett fajok közé tartozik az amerikai nyérc, a vörös és sarki róka, a nyestkutya, valamint a csincsilla – mindegyik faj vadon élő állat, amelyeket a szőrmeipar számára tenyésztenek.

A szőrmefarmok betiltását célzó uniós polgári kezdeményezés, a „Szőrmementes Európa” 2023-ban 1,5 millió aláírást gyűjtött össze. Ennek nyomán az Európai Bizottság megbízta az EFSA-t, hogy vizsgálja meg az állatok jóléti körülményeit – ebből született most a figyelemfelkeltő jelentés.

A Bizottság 2026 márciusáig tesz javaslatot az EFSA jelentésére reagálva, de már most megtette az első komoly lépést a tilalom felé: a múlt héten az amerikai nyércet invazív fajként sorolta be, ami azt jelenti, hogy a tagállamok kötelesek betiltani a faj tenyésztését és forgalmazását.

Túl szigorú a tiltás?

A szőrmeipar képviseletében Mark Oaten, a Nemzetközi Szőrmeszövetség vezérigazgatója vitatta az EFSA néhány megállapítását. Szerinte „további kutatásra van szükség bizonyos jóléti intézkedések kapcsán”, és úgy véli, hogy az iparág már most is „a lehető legmagasabb színvonalon működik az állatjólét terén”.

Ezzel szemben állatvédelmi szervezetek üdvözölték a jelentést. Reineke Hameleers, az Eurogroup for Animals vezetője kijelentette:

Hozzátette: „Az EFSA új értékelésének fényében felszólítjuk az Európai Bizottságot, hogy tiltsa be a szőrmefarmokat az egész EU-ban, összhangban a polgárok akaratával.”

A civil szervezetek egyöntetűen úgy vélik, hogy csak egy teljes körű tilalom zárhatja ki, hogy a tagállamok kibúvókat keressenek a szabályozás alól. Emlékeztetnek arra, hogy amikor 2019-ben a nyestkutya felkerült az invazív fajok listájára, Finnország és Lengyelország 30 évre felmentést kapott a tilalom alól.

Az állatjóléti szempontokon túl közegészségügyi aggodalmak is szerepet játszanak a szőrmeipar elleni fellépésben. 2020-ban Dánia – a világ legnagyobb nyérc szőrméjét előállító országa – kapott kétes figyelmet világszerte, amikor mintegy 17 millió nyércet mészároltak le a farmokon, miután a COVID-19 mutációi megjelentek az állatok között.

Az EFSA jelentése újabb lendületet adhat egy egységes, uniós szintű szőrmefarm-tilalomnak, amely már nemcsak erkölcsi, hanem tudományos és közegészségügyi alapon is indokolttá vált.