A program hatásai pedig messze túlmutathatnak az afrikai ország határain: az Európai Unió számára is tanulságos lehet az élelmiszer-önellátásért vívott küzdelem.
A tejtermelés átalakítása Nigériában
Nigéria a világ egyik legnagyobb állatállományával rendelkezik: több mint 20 millió szarvasmarha, 60 millió juh és 1,4 millió kecske található az országban. Ennek ellenére az éves tejtermelés mindössze 700 ezer tonna, ami a hazai kereslet kevesebb mint felét fedezi.
A hiányzó mennyiséget importból pótolják, ami évente körülbelül 1,5 milliárd dollárjába kerül az országnak.
Ennek érdekében több mint kétszáz dán származású, magas tejhozamú tehén érkezett az országba. Ezek a fajták az európai tejtermelés élvonalát képviselik, és akár négyszer-ötször több tejet adhatnak, mint a helyi állomány.
Idi Maiha, az ország állattenyésztési minisztere hangsúlyozta: „Nem a nulláról indulunk, de most először áll rendelkezésre olyan genetikai háttér és szakmai támogatás, amely valódi áttörést hozhat.”
A program részeként legelőfejlesztési projektek, új takarmánynövények bevezetése és a FAO-val közösen kidolgozott állati génmegőrzési stratégia is elindult. Nyolc új, nagy hozamú takarmánynövényt vezettek be, hogy javítsák a tejhasznosításra tenyésztett állomány táplálását.
Forrás: Freepik
Európai tanulságok
Az Európai Unió tejágazata jelenleg világelső, de a globális piac gyorsan változik. Az afrikai tejimport eddig az EU számára fontos exportlehetőséget jelentett, különösen a nyugat-afrikai országokba irányuló tejpor-szállítások révén. Ha azonban Nigéria és más fejlődő országok sikerrel valósítják meg önellátási programjaikat, az csökkentheti az európai exportlehetőségeket ezen a kulcspiacon.
Ez nemcsak Írországot vagy Hollandiát érintheti, amelyek nagy tejtermék-exportőrök, hanem közvetve Magyarországot is. Az importfüggőség csökkenése Afrikában mérsékelheti az EU tejfeleslegének felvevőpiacát, ami stabilizálhatja, de akár lefelé is nyomhatja az árakat az európai belső piacon.
Másrészt Nigéria fejlesztési programja új lehetőségeket is kínálhat az európai – és ezen belül a magyar – agrárszektor számára. A tejipari technológiák, takarmányozási rendszerek és tenyésztési know-how exportja terén Magyarország akár partner is lehet. Az ország agrárkutatási bázisa és tejipari gépgyártása versenyképes termékeket kínálhat, amelyek illeszkednek a fejlődő országok modernizációs igényeihez.
Globális trendek és tanulságok Magyarország számára
A FAO és az OECD 2025–2034 közötti előrejelzése szerint a globális tejtermelés 14%-kal növekedhet a következő évtizedben, különösen Afrikában és Ázsiában. Ez egyértelmű jelzés arra, hogy a tejágazat stratégiai jelentőségű marad.
Nigéria példája azt üzeni: a genetikai fejlesztések, a korszerű takarmányozás és a nemzetközi együttműködés együttesen képesek átalakítani egy ország tejágazatát. Ha ez a modell sikeres lesz, az nemcsak Afrika, hanem az egész globális tejpiac dinamikáját megváltoztathatja – és erre az Európai Uniónak és Magyarországnak is fel kell készülnie.
