Érdemes ismerni az ebek anatómiai felépítését, majd valamilyen átlátható rendszer alapján, jól követhető sorrendben bemutatni szervezete kisebb részeinek lehetséges problémáit.

A szem betegségeivel kezdeném a felsorolást. Igen kényes és fontos szerv a szem, melynek egészségére, illetve betegség esetén kezelésére mindig kellő figyelmet kell fordítani. Csak az állatorvos által felírt, kifejezetten az adott egyed betegségére javallott cseppet, gyógyszert szabad alkalmazni, mert különben lehet, nagyobb kárt okozunk az állatnak, mint hasznot. A könnyezés maga voltaképpen nem betegség. A könnytermelés állandó folyamat, termelését a könnymirigy végzi. Az erős könnyezés azonban már valamilyen problémának a jele lehet, például valamiféle irritáció is okozhatja.

Első jele a fokozottan ragadós, sárgás váladék, amely a szem belső sarkában gyűlik össze. A kötőhártya kipirul, megduzzad, fájdalmassá válik. Az állat szeme erősen könnyezhet. A gyulladásnak lehetnek különböző fokozatai, a leggyengébb akár magától, gyógyszeres kezelés nélkül is helyrejöhet. Mielőtt bármit is tennénk, vizsgáljuk át az állat szemét, és próbáljuk meg megállapítani, majd megszüntetni a betegséget kiváltó tényezőt.

A szemhéj befordulása minden esetben (gyakran öröklődő is) a szemhéj különböző sérüléseinek következménye. Az elváltozás hatása nagyon kellemetlen, mivel a befelé fordult pillaszőrök állandóan izgatják az érzékeny szaruhártyát, amely előbb-utóbb begyullad. Ez persze állandó könnyezéssel jár.

Bár egyes fajoknál standard előírás megengedi a kiforduló alsó szemhéjakat, ennek ellenére ez is kóros állapotnak tekinthető. A kifordult szemhéjak kötőhártyája állandóan vörös, gyulladt, és gyakorlatilag folyamatos kezelésre szorul. A kifelé forduló szemhéjakat is operálják, de a műtét az esetek nagy részében sikertelen.

A következőkben a kutyák szájbetegségeiről lesz szó. Elsősorban a fogbetegségekről kell szót ejtenem. Ez általában az idősebb állatokra jellemző, de olykor fiatal egyedek problémája is. Így például a fogak törése, amely nehezíti a rágást, felsértheti a száj nyálkahártyáját, és erdős fájdalommal, vérzéssel is járhat.

A fogszuvasodás kialakulásában a hajlam mellett jelentős szerepet játszik a természetestől eltérő táplálék és táplálkozás. A túlzott szénhidrátfogyasztás, valamint a lágyabb, hígabb táplálék elősegíti a szuvasodást. A fogakon keletkező felrakódás miatt a szájban állandóan jelenlévő baktériumok elszaporodnak, s anyagcseretermékeikkel a fogzománc és a dentin lassú feloldását okozzák. A fogkő különösen a szemfogak és a zápfogak ínszegélye mellett keletkezik, és könnyedén eltávolítható. Több­nyire az íny alá is bekerülhet, és ínygyulladást okozhat.