A száj betegségeihez sorolható még a torokgyulladás, amelyet az esetek többségében kórokozók idézik elő, de mechanikai sérülés vagy különböző vegyszerek, esetleg csontszilánkok hatására is kialakulhat. A betegség a torok nyálkahártyájának, valamint a torok mögött lévő nyirokcsomóknak a fertőző jellegű gyulladása. Leginkább megfázás és baktériumos fertőzés miatt kialakult mandulagyulladással együtt jelentkezik, de számos fertőző betegség (májgyulladás, szopornyica stb.) melléktünete is lehet.

Az állat bágyadt, hány, lázas, szájszaga meglehetősen kellemetlen, s a nyála is folyik. A torokgyulladással együtt kötőhártya- és orrhurut is előfordulhat.

A fül betegségeiből kiemelném a külső fülgyulladást, aminek számos oka lehet: fülbe jutott por, víz, rovar, toklász, rühatka, gomba. Ha az állat fülét megérintjük, szemmel láthatóan fájdalmat érez. A fülkagyló belső része ilyenkor vörös és gyulladásos. Gyakori a bőséges – súlyos esetekben gennyes – fülváladék. A gyulladás súlyosbodásával a kutya füle kifejezetten kellemetlen, bűzös szagú lesz, állandóan rázza és erőteljesen vakarja-kaparja a fejét.

A fülbe kerülő idegen testek is okozhatnak gyulladásos tüneteket. A kutya ilyenkor oldalra hajtja a fejét, dörzsöli, vakarja az érintett fülét. Amennyiben az idegen test a fülcsatorna nyílásából jól látható, két ujjunkkal vagy csipesszel kivehetjük, ha azonban már mélyen bejutott a fülcsatornába, a leghelyesebb szakemberhez fordulni vele. A kutya fülébe került idegen testet esetleg eltávolíthatjuk oly módon is, hogy az állat fülébe cseppentünk néhány csepp babaolajat, és óvatosan, körkörösen masszírozzuk. Ezzel a módszerrel addig is enyhítjük az irritációt, amíg az állatorvos megérkezik.

Két gyakori idegrendszeri betegségre szeretnék részletesebben kitérni. Az első az epilepszia, amely általában nem kerül reflektorfénybe. Talán azért nem, mert a kölyökkorban előforduló rohamokat a tenyésztők többnyire vagy nem ismerik fel, vagy egyenesen eltitkolják. Igen keveset tudunk az epilepsziáról, pedig már az ókorban is ismerték.

Periodikus és rohamszerűen jelentkező, meg­határozott tünetegyüttes jellemzi. Az epi­lepsziás rohamot kutyákban kiválthatja: kifáradás, alapos ijedtség, felfokozott izgalmi állapot, a koponyát ért erősebb ütés, oxigénhiány, vagy például anyagcserezavar. De minden különösebb látható ok nélkül is bekövetkezhet az epilepsziás roham. A roham lefolyása különböző súlyosságú lehet.