Emellett halálosan átalakítják a tájat is: a tartós forróság és alacsony páratartalom kiszárítja a növényzetet, a talajt, és minimálisra csökkenti az erdőségek éghető anyagainak nedvességtartalmát. Ez a folyamat egy „puskaporos hordóvá” változtatja a tájat, amely csak egy szikrára vár.
A jelenségek találkozása különösen veszélyes ördögi köröket hozhat létre. Ellentétben a „nedves” viharokkal, amelyek esővel és hideg levegővel enyhülést hoznak, a száraz viharok nem szakítják meg a hőnyomást.
Extrém esetekben „hőkitöréseket” (angolul heat bursts) is kiválthatnak – ezek olyan erőteljes leáramlások, amelyek a sűrítés miatt gyorsan felmelegednek, és akár 10 °C-nál is nagyobb hőmérséklet-emelkedést okozhatnak percek alatt, gyakran orkánerejű szél kíséretében.
A globális felmelegedés erősíti ezt a veszélyes kombinációt. A melegebb légkör több vízgőzt képes megtartani, ami fokozza a hidrológiai ciklus egészét – egyes régiókban intenzívebb csapadékot, másutt gyorsabb párolgást eredményez. Az olyan, szárazságra hajlamos térségekben, mint a mediterrán térség, ez még súlyosabb aszályokat és gyúlékonyabb tájakat eredményez.
A modellek szerint a klímaváltozás hatására a hőhullámok gyakoribbak, erősebbek és hosszabbak lesznek, ezzel pedig megteremtik a száraz viharok elterjedésének tökéletes feltételeit – ez válhat az új nyári normává.
A száraz vihar látszólagos ártalmatlanságának sokféle veszélye
A száraz viharok csapadékhiánya megtévesztő biztonságérzetet kelthet – ez azonban halálos lehet. Látszólagos ártalmatlanságuk mögött egy olyan veszélyláncolat húzódik meg, amely jóval komolyabb, mint ahogyan elsőre tűnik.
A legközvetlenebb és legpusztítóbb veszély a száraz villám – olyan földet érő villámcsapás, amelyhez nem társul eső. A villám akár 30 000 °C-ra is felhevítheti a körülötte lévő levegőt, és ha száraz növényzetet talál el, a gyújtás szinte azonnali.
Egy „nedves” vihar esetén a lehulló eső gyakran eloltja az így keletkező kis tüzeket. A száraz viharban azonban a tűz szabadon fejlődhet. Az is előfordulhat, hogy parázsló tüzek napokig lappanganak, látható láng nélkül, majd hirtelen fellángolnak, amikor az időjárás megváltozik.
A száraz viharok emellett blowdownokat, vagyis intenzív széllökéses leáramlásokat is okozhatnak, amelyek egyenes vonalú, akár 120 km/h-t meghaladó szelet generálnak. Ezek vagy a virga elpárolgásakor lehűlő levegő, vagy a lefelé áramló levegő sűrítése miatti felmelegedés következményeként alakulnak ki.
A harmadik nagy kockázat az erősen romló levegőminőség. Az erős szelek nagy mennyiségű port és homokot kavarhatnak fel, porviharokat okozva, amelyek nemcsak nullára csökkentik a látótávolságot, hanem
