Szerző: Makra Júlia

Rendszeres ellen­őrzéssel ideális esetben csökkenthető a méh­családon végzett beavatkozások száma vagy megállapítható, hogy szükség van-e azonnali beavatkozásra.

A Bienen Schweiz 2024. évi témája a kaptár fenekén található hulladék vizsgálata. A higiénikus aljdeszka ráccsal védett lemez vagy tálca a kaptárak alján. Behelyezése és eltávolítása általában egyszerűen elvégezhető a méhek zavarása nélkül. A kaptárban keletkezett hulladék erre a tálcára esik, ahonnan a felette lévő rács miatt a méhek nem tudják eltakarítani. Az itt felgyülemlő apró morzsák, viasz- és méhmaradványok alapján fel lehet mérni a méh­család állapotát.

Ha a tálcát lefényképezzük, hogy majd kielemezzük a rajta látottakat, akkor feltétlenül fel kell jegyezni mellé az alábbi adatokat: dátum, időjárás, mennyi ideig volt bent az alj a kaptárban, a méh­család típusa (termelő család, kölyökcsalád stb.), telephely, keretek száma a kaptárban, a kaptár típusa, a legutóbbi méhészeti beavatkozások. Ezek a szempontok lehetővé teszik a méh­család állapotának pontos felmérését.

Az atkafertőzöttség megbízható felméréséhez legalább 7 napos időszak szükséges. Ha az aljat hetekig bent hagyjuk, fennáll a penészesedés és a viaszmoly elszaporodásának a veszélye, különösen a meleg évszakban. Ráadásul a tálca átvizsgálása is nehezebb, ha sok benne a szemét, továbbá lehetetlenné válik a megfigyelések időbeli osztályozása. Ugyanakkor általában annak sincs sok értelme, hogy naponta próbáljuk elemezni a kaptárhulladékot.

Különösen lendületes fiasítás esetén vagy a pontos Varroa-felmérés érdekében érdemes a higiénikus aljat kétszer 4 napra a kaptárba tenni, és a kivételekor atkát számolni, majd a tálcát megtisztítva visszahelyezni. Télen, különösen, ha a téli kezelés után 14 nappal megszámoljuk az atkahullást, az alj hosszabb időre is a kaptárban maradhat.

Felszerelés

Minél könnyebben elvégezhető egy ellen­őrzés, annál valószínűbb, hogy rendszeresen el is fogják végezni. Nem minden kivehető aljjal készült vagy kiegészített kaptár bizonyul könnyen kezelhetőnek. Ha a kaptárak nincsenek eleve felszerelve fiókkal, minden alkalommal gondot okozhat a rácsozat és a tálca behelyezése és eltávolítása, különösen a svájci kaptár esetében. Az alkatrészek elakadnak, összekenődnek propolisszal, vagy összetörnek a méhek. Így nagyon kényelmetlen a kaptárhulladék ellen­őrzése. Érdemes új beszerzésen vagy egy utólagos, működőképes megoldáson elgondolkodni.