0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. szeptember 9.

A kaptársöpredék-ellenőrzés nem csupán Varroa-számlálás!

A kaptársöpredék átvizsgálásából következtethetünk a méh­családban zajló folyamatokra és a család állapotára.

Folyamattervezés

A kaptárhulladék átvizsgálása, amelyre érdemes időről időre sort kerítenünk, gyakorlatot és jártasságot igényel. Sokféle „tudományra” van szükség hozzá: megfigyelésre, elemzésre, összehasonlításra, értelmezésre, kombinálásra, feltételezésre, az intézkedések megtervezésére és végrehajtására, ellen­őrzésre, értékelésre, ismétlésre.

Milyen most és milyen volt az időjárás az elmúlt napokban? Hogyan repülnek a méhek? Milyen a növényzet jelenlegi állapota? Ilyen megfigyelésekkel állapítható meg az aktuális helyzet.

A tálcán lévő hulladékot átvizsgáljuk, és ha kell, nagyítóval elemezzük: Mi mindent látunk? Összehasonlítjuk a látottakat a többi méh­családdal: Van-e különbség a családok erősségében? Más családoknál teljesen más a helyzet?
Virágporatkák: A Tyroglyphidae és Glyciphagidae családba tartozó, körülbelül 1 milliméter nagyságú atkák szívesen táplálkoznak a mézelőméhek vagy poszméhek által gyűjtött virágporral
Fotó: Apiservice

Megpróbáljuk értelmezni, hogy mit jelentenek a szabálytalanságok. Ehhez sokféle megfigyelést vethetünk össze egymással, például a kijárónyílásnál látottakat, az időjárás alakulását vagy az aktuális hordási viszonyokat. A különféle megfigyelésekből összeállítható egy feltevés. Ha van elképzelésünk arról, hogy milyen lépésekre lehet szükség a következőkben, meg is tervezhetjük azokat. Valamelyik családnál esetleg kaptárt kell bontani, hogy ellenőrizzük a feltevésünket, és ennek megfelelően beavatkozzunk, ha szükséges.

A beavatkozás jellegétől függően néhány napon vagy héten belül ellenőrizhetjük és értékelhetjük, hogy a művelet sikeres volt-e. Ebből következtetéseket vonhatunk le, újat tanulhatunk, és a jövőben esetleg elkerülhetjük a beavatkozásokat, vagy felismerhetjük azok szükségességét. Minél többször ismétlődik ez a folyamat, annál könnyebben fogunk pontos következtetésre jutni a kaptársöpredék vizsgálata alapján.

Hulladék

A kaptárhulladék a származása szerint alapvetően két csoportba sorolható:

  • A méhész beavatkozása által okozott vagy abból adódó hulladék.
  • Természetes eredetű, a méh­családban keletkező hulladék, amely a fiasításból, hordásból és táplálkozásból, illetve a betegségek/kártevők vagy az időjárás változása következtében adódik.

Az alábbi, nem teljes felsorolás a kaptárhulladék legjellemzőbb összetevőit mutatja be:

  • Építőanyag: Viaszlemezkék, felnyitott és felaprított fészek- vagy tárolósejtfedelek, propolisz.
  • Élelem: Lepényből származó cukormorzsa vagy kristályos méz, virágporszemcsék és -morzsák.
  • Méhmaradványok: Szárnyak, lábak, csápok, fejek, potrohok, peték, kidobált álcák és bábok.
  • Betegségek nyomai: Ürüléknyomok, meszes költésdarabok.
  • Betolakodók és egyéb kaptárlakók, valamint ezek nyomai: Viaszmolyok: ürüléknyomok, hernyók és lepkék. Egér­ürülék és rágásnyomok. Varroa atkák, virágporatkák, ragadozó poloskák, hangyák, fülbemászók, csigák.
  • Idegen anyagok: A kaptár anyaga, például fa, lerágott szigetelés, puha farostlemez vagy polisztirol. Liebig párologtatóból, FormicPro csíkokból vagy két méh­család egyesítéséből származó papírhulladék. A méhek által behordott ­virág- vagy növényi részek, penész.

Stefan Jans cikkét a Schweizerische Bienen-Zeitung 2024/2. számából ismertette:
Makra Júlia

Forrás: Méhészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Méhészet