Az 1969 óta működő fajtakísérleti állomáson összesen 19 növényfaj több száz fajtáját vizsgálják, a legnagyobb számban szőlő-, körte- és almafajták képviseltetik magukat.
A bogyós gyümölcsök közé soroljuk a homoktövist is, ami viszonylag jobban tűri a melegedő klímát. Biotermesztéséről Belső László beszélt a rendezvényen. Gutorföldén 2010-ben telepítették el az első ültetvényt, a másodikat pedig öt évvel ezelőtt. A bokrokat 4 × 2 méter térállásba ültették, és a bőtermő, megbízható, jóízű, gyümölcslének kiválóan alkalmas Askola fajtát választották.
A másik ismert fajta, a Leikora nagy bogyója sötétebb és kevésbé jó ízű, viszont magas olajtartalma miatt hús- és magolaj készíthető belőle. Az Orange Energy rosszul viseli az időjárási viszontagságokat, hamar ledobja a bogyóit és a lombját is a nagy melegben, ráadásul az ágai is könnyen törnek.
A homoktövis termesztésének legnagyobb veszélye a talajból fertőző verticilliumos betegség, ami 10 év után ütötte fel a fejét Belső László ültetvényében. Nagy pusztítást képes okozni, ha van elég tavaszi csapadék és a késői fagyokat hirtelen fölmelegedés követi. Olyankor a bokrok 5-10%-a hirtelen elpusztul. A betegség ellen Trichoderma gombát tartalmazó készítménnyel próbáltak védekezni: beásták és belocsolták a hasznos gombát, de a kezelés nem vezetett eredményre. A bokrokat újratelepítették, már mikorrhizával együtt.
A betakarítás ugyanis úgy történik, hogy a terméssel berakódott ágakat ágvágó ollóval lemetszik, fölaprítják és hűtőházba szállítják. Ott a fagyasztott bogyókat leverik az ágakról és megtisztítják a levelektől, ágdaraboktól. Velőt készítenek belőle, a magot pedig 24-36 órán belül mossák és szárítják további feldolgozásig.
A magolajat kipréseltetik, ugyanis nagyon értékes anyag, sok E-vitamint tartalmaz és omega-3, -6 és -9 zsírsavakban is gazdag. A gyümölcsvelőt 200 literes aszeptikus zsákokban viszik haza és családi léüzemükben készítik el belőle a végterméket. Gutorföldén 5 hektáron homoktövist, 10-11 hektáron pedig almát termesztenek, és abból maguk készítenek levet. A késztermék tehát százszázalékos homoktövises almalé, amit még céklával, illetve sütőtökkel is kevernek.
A piaci helyzet nem egyszerű, nagy gond, hogy az idén már nem szállíthatják a termést a győri hűtőházba. A homoktövis ára nem emelkedett tíz éve, még mindig 2 euró körül alakul kilogrammonként. Frissen csak Németországba lehet eladni a bogyót, ahol éles a verseny a jó román, lengyel és német ültetvényekből származó áruval. Öntözetlen ültetvényben hektáronként 5-7 tonna a termés, ezt kétévente tudják betakarítani. Aki öntöz, elérheti ennek a dupláját is.
Nem kell temetni
A MATE Kertészettudományi Intézet Gyümölcstermesztési Kutatóközpont fertődi állomásán évtizedek óta foglalkoznak málnanemesítéssel. A kutatók szerint nem kell temetni itthon a málnát, igaz, jó termőhelyet kell találni számára a jövedelmező termesztéshez. Érdemes a szívósabb fajták közül választani, és piaci szempontból a sarjon termő fajtákkal lehet széthúzni a málnaidényt.
A konzervipar a megfelelő sav-cukor arányt és a nem halványuló színt értékeli a fajtákban. Friss fogyasztásra a piacképes, nagy gyümölcsű, mutatós málnák a keresettek, ez most a fő nemesítési cél is Fertődön, mondta az állomás vezetője, Varga Jenő.
