Szintén Dénes Ferenc nemesítette a Fertődi narancs fajtát, amelynek a sarjon fejlődő terméshulláma narancssárga, az első termések sárgák. Szívós, ellenálló, erősen sarjadzó fajta, most újra vizsgálják és érdemes lesz bejelenteni, mondta Varga Jenő. Ugyancsak Dénes Ferenctől származik a Sári. Stabil, jól növekvő, sarjon termő fajta, 4 grammos bogyókkal.

A sarjon termő fajták termesztését a foltosszárnyú muslica veszélyezteti, mert általában akkorra szaporodik fel, amikor ezek a málnák érni kezdenek, és súlyos kárt okozhat.

Amerikai eredet

A szamóca eredetéről, igényeiről beszélt Márkné Deák Szilvia, a Nébih Kertészeti Fajtakísérleti Osztály témavezetője. A világon a legtöbb szamócát Kína termeszti, 3,2 millió tonnát, az USA-ban 1,3 millió tonna az összes termés, a következő három nagy termelő ország (Mexikó, Egyiptom, Törökország) félmillió tonnás nagyságrendben szüreteli ezt a gyümölcsöt. Hazánkban összesen 6800 tonna szamóca terem. A legtöbb helyen a Festival, Fortuna fajtákat termesztik, Japánban pedig népszerű a Fendai fehér szamóca.

Európában mindenütt megterem a nagyon jóízű erdei szamóca. Bekerült Európába a csattanó szamóca, ami meszes talajon is jól terem.

A ma termesztett fajták elsősorban a virginiai és chilei szamócától erednek. Középkötött, enyhén savanyú, 2-3% humusztartalmú talajon termeszthetők jól, 750-800 milliméter csapadék mellett. Nem érdemes őket olyan helyre ültetni, ahol sekélyebb a talajréteg 50 centiméternél, a talajvíz 80 centiméter alatt található, illetve magas a mésztartalom (maximum 15%-ot viselnek el).

Fontos megfelelő mennyiségű istállótrágyát adni a telepítés előtt, hogy fedezni lehessen a növény humuszigényét.

Hektáronként 75-150 kilogramm nitrogénre, 40-120 kilogramm foszforra, 80-250 kilogramm káliumra és 0,5-2 kilogramm vasra van szüksége a szamócának. A fajták közt nagy a különbség a mészérzékenységben, például a Camarosa nem viseli el, a Saint Pierre vagy a Spadeca viszont nem mészérzékeny. Egyik fajta sem viseli el viszont a hosszú vízborítást, könnyen napégést szenvednek, és károsíthatja őket a tavaszi fagy.

Integrált védelem

Integrált termesztésben a növényvédelmi előrejelzésre, csapdázásra alapozzuk a kezeléseket, mondta Szabó Rebeka, a Nébih Kertészeti Fajtakísérleti Osztály munkatársa, aki tavaly óta a bogyós gyümölcsök témavezetője. Ő is hangsúlyozta, hogy a málnaültetvény területének kiválasztása alapvetően fontos a termesztés sikeréhez.

A talajjavítás, lazítás is lényeges, és nagyon kell figyelni a harmonikus tápanyagellátásra. Metszéskor el kell távolítani a fertőzési forrásokat, permetezéskor pedig a virágzás idején kímélni kell a beporzókat.

A foltosszárnyú muslicát általában almaecetes csapdával lehet fogni, de érdemes málnaszörpöt is beletenni, akkor vonzóbb lesz számára a málnaültetvényben. A fejlődő gyümölcsöt botrítisz ellen fokozottan védeni kell, és a szüret időzítése növényvédelmi szempontból is fontos.

Horváth Csilla